Az egyébként is egyre népszerűbb közösségi és megosztásos autóhasználatra ráerősít a technológiai változás, a zöld forradalom és a gazdasági érdek is. Akár kezdhetjük is eltávolítani a múlt maradványait.
Miért éppen az autózás lenne kivétel? Mármint manapság, amikor számos konvenció és intézmény létjogosultsága, működési modellje kérdőjeleződik meg, szinte magától értetődő, hogy a mindennapok egyik legfontosabb kelléke sem lehet kivétel. Hiába látják el mindenféle földi jóval a legkorszerűbb autókat, az iparág maga a lassú hanyatlás jeleit mutatja.
Egy évszázadon át az autók voltak az iparosodás fő szimbólumai, most viszont a kerékpárosokat, a gyalogos tereket és a tömegközlekedést tartják szem előtt a várostervezők. Autózni még most is menő, autót birtokolni viszont sokak szemében nem az, inkább egyszerűen fölösleges. A Z generáció számára sokkal vonzóbb a szabadabb és zöldebb sharing economy, mert miért is kellene tulajdon, amikor bármihez hozzáférhetnek közösségi alapon, és még törődniük sem kell az autó, lakás, egyebek fenntartásával?
Egyértelműen többről van szó, mint puszta utópiáról: az Über, az Airbnb térhódításával a megosztásos gazdaság már utat taposott magának. Sok a szabályozási kérdés, elbukhatnak a fiatal óriáscégek, és születhetnek helyettük újak, az azonban biztos, hogy
a szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba.
Komoly vonzerő, hogy sokkal olcsóbb és rugalmasabb a hozzáférés olyan értékekhez, amelyek tulajdonlásáért évekig kell dolgozni, ráadásul sokkal több impulzust ad, azaz nem kell évekig ugyanazt a kocsit hajtani, akár hetente kipróbálható másik is.
És a technikai fejlődés is a birtoklás ellen szól: Nagy-Britanniában 2040-től tilos lesz benzines vagy dízelautót üzemeltetni, de Oxford belvárosából már 2020-tól kitiltják őket, tíz éven belül pedig az egész városból. Párizsból 2030-ban tiltanak ki minden nem elektromos autót, és lényegében egész Nyugat-Európában egyértelmű ez a trend, ahogy a rendszeresen megtartott autómentes napok is régi ismerőseink már.
Más adatok is nyomatékosítják a trendet: Lyonban 2005 óta húsz százalékra csökkent az autóval közlekedők aránya, Koppenhágában már csak kilenc százalék, és olyan világvárosokban is folyamatosan csökken, mint London, ahol 1990 óta 25 százalékos a visszaesés. A brit hatóságok adatai alapján
a 17-20 évesek 48 százalékának volt jogosítványa 1994-ben, míg tavaly már csak a 31 százalékuknak.
Ugyanez az arány a 21-29 éveseknél 75-ről 66 százalékra csökkent ugyanebben az időszakban.
Mindezért a 2008-as hitelválság is okolható: kevesebb fiatal akart autót venni a bizonytalan környezetben, ugyanakkor felpörgette a sharing economy felfutását. Az autóipar esetében pedig a technológiai váltás is hajthatja a trendet. Egyrészt már tényleg szinte minden megoldható online, egyre kevesebb dologért van értelme keresztül-kasul furikázni a városban, másrészt az elektromos autók mellett az önvezető járműveken is komolyan dolgoznak a gyártók.
A Tesláról még a tech-analfabéták is hallottak, de a múlt héten például a General Motors jelentette be, hogy a sűrű New York-i forgalomban tesztel majd egy önjáró autót – ez lehet az egyik utolsó lépés a cég nagy terve, az önvezető taxis flotta kiépítése felé. És ha már New York: a Bank of America friss tanulmánya szerint az Egyesült Államok túl van az autókorszak csúcsán, mert az „drága és nem hatékony”.
Ahogy Füst Milán írta, „semmi sincsen egészen úgy”: a nyugati világgal ellentétben Kínában és Indiában még rohamosan nő az autótulajdonosok száma; a megosztásos gazdálkodás számos új szabályát és intézményét még ki kell alakítani; a kormányoknak pedig áldozniuk kell a tömegközlekedés fejlesztésére.
Azért az autóhasználat mellett is nyomós érvek szólnak, nagyjából a fogyasztó életkörülményei el is dönthetik a kérdést: könnyen mond le a birtoklásról, aki független, és nem is megrögzött utazó, viszont gyereküléseket hetente másik kocsiba szerelgetni egyszerűen nem reális, és alighanem minden szülő szívesebben bízza a családját egy általa karbantartott, jól ismert kocsira. Annak sem racionális állandóan bérelnie, aki folyamatosan autóval fedezi fel a világot, a kalkulációban választóvonal lehet az évente megtett kilométer, vagy a bérlés éves összege.
Azt tehát semmiképp nem mondanánk, hogy húsz év múlva nem lesznek autósok, de Margaret Thatcher egykori megállapítása („az a férfi, aki elmúlt 26, és busszal utazik, elkönyvelheti magát hibának”) sem igaz ma már, amikor egyre vonzóbb a tudatos fogyasztás.
Az élhető városok iránti igényt nem csak kényelmi szempontok táplálják, hanem a szükség is:
2014-ben 400 ezer ember halt meg légszennyezettség miatt az EU-ban – Kínában ugyanez a szám évi másfél millió. Tehát aki teheti, inkább a környezetkímélőbb autózást választja.
Az Über botrányai inkább az arrogancia veszélyeire figyelmeztetnek, és bár a céget Magyarországról kitiltották, és például Párizsban is tiltakoznak ellene a taxisok, ettől még a sharing economy szelleme nem bújik vissza a palackba. Adott körülmények közt egyszerűen jobban megéri a közösségi autózás, amire Magyarországon is van lehetőség bőven.
Nem kell benzinre vagy parkolásra költened, sem a védelmével és a takarításával bajlódnod
– írja az elektromos autók kölcsönzésére szakosodott GreenGo, amelynek flottája egész héten, a nap 24 órájában igénybe vehető. Létezik autómegosztás, ahogy számtalan klasszikus kölcsönző, és telekocsi-szolgálat is, nem is egy. Aki tehát autó nélkül marad egy váratlan műszaki hiba, anyagi csőd, netán egy baleset miatt, és nem akar kapkodva újat venni, még válogathat is a szó szerint hiánypótló megoldások közül. Több helyen ingyenes opció a gyerekülés, nem kell takarításra költeni, és akár házhoz is viszik a kocsit. Röviden: a bérlés, megosztás, hozzáférés valós alternatíva az autóvásárlással szemben, ma Magyarországon is.
Gyorsan változnak a körülmények, az új lehetőségek pedig talán még kiforratlanok, de mindenképpen jót jelentenek. Ha nem is éri meg mindenkinek, a sharing economy sokak számára olcsóbbá teszi a mobilitást, az önvezető autókkal pedig életkortól és képességektől függetlenül mindenki hasonló szolgáltatást vehet majd igénybe. Ahogy Henry Ford mondta:
a múlt maradványait szépen el kell távolítani, mert kész az út az új számára.
Csak a múlt és az új fogalmai változtak meg alaposan.
megosztás | közlekedés | autó | közösségi autó
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!