Európa Kaliforniája. A napsütés városa. Picasso otthona. A legtöbb település eggyel is megelégedne ebből a három tekintélyes jelzőből, ám a Costa del Solon, vagyis a Napos parton található Málagának nem kell választania: az összeset magáénak tudhatja.
Andalúzia hatszázezres fővárosa minden sarkon ontja magából a mediterrán impulzusokat és az életszeretetet. Spanyolországról lévén szó, lassan indulnak be a reggelek, és aztán még egy álmos sziesztát is el kell viselnünk, de késő délutántól kezdődően már nem maradnak titkai a napfényben, kultúrában, gasztronómiában igen impresszív városnak.
A Földközi-tenger hullámai által csapkodott Málaga eszményi példa arra, miért utószezonban érdemes felkeresni egy ehhez hasonló dél-európai helyet.
Kezdjük az időjárással, amelynél tökéletesebbet egy vízből kifogott aranyhal sem tudna elintézni. Október közepén huszonhárom-huszonnégy fok körüli átlaggal számolhatunk, amit a magas páratartalom miatt jóval melegebbnek érzünk, tehát finoman fogalmazva sem vacogó fogakkal mártózhatunk meg a tengerben.
A parton nem kell veszekedni a törülköző leterítésének jogáért, vagy addig kóvályogni egy teraszos hely körül, ameddig felszabadul egy szék. A napozóágyak magányosan pihenve várják átmeneti gazdáikat, az éttermekben, kávézókban kevésbé leterhelt, felszabadultabb felszolgálók keresik a szemkontaktust, és mivel elviselhetetlen forróság sincs, a nap perzselő ereje sem fakítja el a színeket. Ilyenkor a városban hiánycikk a tömegnyomor, nem a turistákat kerülgetjük, hanem az ottaniakkal élünk együtt – egy felfedezésre váró helyet pedig így lehet igazán élvezni és megismerni.
Málaga mindenkinek tud adni valamit. Legyen az mediterrán könnyedséget, történelmi emlékeket vagy művészetet kereső, netán szimpla gasztroturista, egészen biztosan megtalálja mindazt, amiért a pálmafás sétányok, a nyársra húzott sült halak és a kiváló borok városát választotta.
A helyiek kedvesek, közvetlenek, segítőkészek és életszeretők – ha csak az életigenlésük egy részét vennénk át tőlük, sokkal boldogabb lenne a világunk. Az igazsághoz tartozik, hogy az angoltudásuk néha kimerül annyiban, hogy lassabban adják elő – spanyolul – a mondandójukat, és kézzel-lábbal mutogatnak hozzá, de azt nem lehet elvitatni tőlük, hogy ne igyekeznének: például külön I speak English feliratú taxik gurulnak az utcákon.
Apropó, taxi: gyakorlatilag teljesen fölösleges buszon vagy autóban utazni az év háromszáz napján napfényben fürdő városban, mert Málaga legfontosabb látnivalói a centrumban csoportosulnak, és a tengerpart nemesebb részére is legfeljebb egyórás, kényelmes séta alatt eljutunk a központból, miközben szépen rendezett parti sétányokon és oázisszerű parkon (Parque de Málaga) át haladva rajzol mosolyt az arcunkra a lengedező szél.
Egy nap a Playán
Tizenöt strandja van a városnak, közülük a legnagyobb a világítótorony mellett elterülő Playa de la Malagueta, méghozzá nagy szemű, süppedős homokkal.
A Playas de Las Acacias Málaga kertvárosi részéhez tartozik, ezáltal nyugalmasabb, békésebb is, ahol szó szerint karnyújtásnyira van a tenger, ha valamelyik kiülős hely reggelijét választjuk napindítónak. Persze csak a tengerparti kocogást követően.
A háromcsillagos La Chancla hotel terasza például egyszerre van tele harmóniával és exkluzivitással: élő zongora, hegedű vagy gitármuzsika szól a kommersz tuctuc helyett, miközben nem svédasztalról válogatunk, hanem kijönnek és személyesen veszik fel a rendelést, majd hozzák ki a minden klasszikust felvonultató reggelit.
Egy egész napot nyugodtan adhatunk a vízpartnak, miközben folyamatos D-vitamin kúrát veszünk, hogy aztán este beinduljon a nyüzsgés, és jöjjön a romantika.
Utóbbiért elsősorban a lehetetlen színekkel érkező, az eget mélynarancsra és lilára festő naplemente a felelős. Egy (vagy inkább több) pohár bor társaságában a parton üldögélve az ember tényleg semmi másra nem gondol, csak arra, milyen megismételhetetlen pillanatnak tűnik ez, de aztán rájön, hogy szerencsére itt a holnap, és újra átélheti az egészet.
Csatangolás az óvárosban
Nagyszerű élmény cél nélküli bolyongani egy bájos házakkal teli óvárosban, ahol szinte minden út a tengerhez vezet.
Hihetetlen színekkel dolgoztak az építészek, megjelenítve a mediterrán jegyek mellett az arab hatást is, melyek gyönyörűen kiegészítik egymást.
Apró ablakos, zsalugáteres, pici teraszos házak, kávézók és éttermek között caplathatunk, hogy aztán a mindig mozgalmas Plaza de la Merceden leüljünk megpihenni egy kávé vagy tapas társaságában.
Helyi specialitás csakis a tengerparton
Ahogy Valenciában a paellát, úgy Málagán a halakat is kizárólag a tengerparti éttermek valamelyikében érdemes megkóstolni.
Főtt vagy sült garnélarák, csónakban sült hal (pescaito frito), ropogósra sütött, vékony halak (chanquetes), apró halak (boquerones) tartoznak a vidék tradicionális fogásai közé. Szerencsére a parton is adnak citromot a sült calamari mellé, ami nagyon jól jön, mert nélküle meglehetősen sós falatnak bizonyulnának a tintahal darabkák.
A kihagyhatatlan Picasso Múzeum
Málaga leghíresebb szülöttének (bár lehet, hogy erre Antonio Banderas most ingatná a fejét) legismertebb képeit nézhetjük meg abban a városban, ahol gyermekévei egy részét töltötte – egy művészetért rajongó pedig ennél különlegesebb lehetőséget aligha kívánhatna.
A Junta de Andalucía által alapított Museo Picasso Málaga a málagai emberek Picasso iránt érzett szenvedélyének eredménye. Több mint kétszáz darabos gyűjteménynek ad otthont a nívós tárlat: lefedi a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb alakjának minden egyes korszakát, beleértve fiatalkori alkotásait, és az élete alkonyán jegyzetteket.
Láthatunk metszeteket, kerámiákat és grafikus műveket is az 1931–1971-et felölelő időszakból, pont olyan arányban, ami egy laikusnak és egy műkedvelőnek is elegendő, hiszen valljuk be,
Picassót azért emészteni kell.
Az egyik legérdekesebb képsorozat Picasso bikaábrázolását mutatja be: az első képen még minden részletre kiterjedően festette meg a szigorú állatot, hogy aztán előrefelé haladva az időben, néhány nap különbséggel fokozatosan lecsupaszítsa. A világ egyik leghíresebb képzőművészének szülőházát is meg lehet egyébként nézni Málagán, azt a Plaza de la Merceden kell keresni.
Kávé a város felett
Málaga jelképe Spanyolország egyik legjobb állapotban fennmaradt erődítménye. A Gibralfaro alsó várának tekinthető Alcazabának fénykorában száztíz tornya, fürdői és mecsetje volt, manapság zegzugos feljárókon juthatunk fel a tetejébe.
Andalúzia legnagyobb mór erődítményét 1040-ben építették, magas falakkal körülvett belső udvarai, kertjei, csobogói, virágai egészen egyedi hangulatot teremtenek,
hirtelen egy egyszerű kávézásnak induló délutáni programból életre szóló élmény lesz.
Az erődítmény egyik sarkában egy kisebb bárt rendeztek be, amelynek teraszán földöntúli nyugalmat árasztó árnyékos környezetben, színpompás virágok között üldögélve nézhetjük a város és tenger életképeit, miközben a cirógató szél sejtelmesen játszik a fűzfaágakkal. Áhitat, boldogság, idill. Csak ezért megéri elmenni oda.
Ez is érdekelhet:
Bemutatunk néhány spanyol kisvárost, melyek rengeteg izgalmat tartogatnak, hiába nincsenek a fősodorban.
(Fotók: Hegedűs Nóra, Getty Images, Unsplash, Museo Picasso)
malaga | bor | szardella | banderas | utazás
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!