Mutatjuk, mely városokban a legszörnyűbb a forgalom

A második helyezettre nem biztos, hogy gondolnánk.

Sokan szeretünk panaszkodni a közlekedési morálra, általában azt a várost tartjuk a legrosszabbnak forgalom szempontjából, ahol élünk.

Vannak viszont olyan városok, amelyek objektív adatokkal mérve is esélyesként indulnak a nem túl megtisztelő címért.

A forgalmi adatok elemzésével foglalkozó INRIX többféle együtthatót vizsgálva elkészítette azt a toplistát, amely sorrendbe állítja a közlekedési szempontból legrosszabb városokat.

Az eredmény az alábbi mutatókon alapulva jött ki:

• A közlekedésre gyakorolt hatás  (az ingázáshoz kapcsolódó késések alapján),
• a dugóban elvesztegetett órák száma (csúcsidőben, a normál időszakhoz képest),
• átlagos utazósebesség (csúcsidőben mennyivel haladhat az autós a belvárosban közlekedve, egy mérfölddel a célja előtt),
• a dugóban veszteglés idejének összehasonlítása az egy évvel ezelőtti számokkal.

Ezek alapján a világon ebben a tíz városban a legrosszabb a közlekedés:

• Cali, Kolumbia
•  Zágráb, Horvátország
• Quito, Ecuador
• Chicago, USA
• Párizs, Franciaország
• Philadelphia, USA
• Moszkva, Oroszország
• New York, USA
• Bukarest, Románia
• Bogotá, Kolumbia

New York előkelő helyezése talán kevésbé meglepő, és egy kolumbiai város győzelmére sem ráncoljuk össze a szemöldökünket. Bogotában egy évben átlagosan 133 órát ülnek a sofőrök a dugóban, a célhoz közelítve az utolsó mérföldön átlagban 17,6 km/h sebességgel vánszorognak. Bukarest második helye viszont eléggé meglepőnek tűnik, a román fővárosban évente 134 órát kell dugóban senyvedni, az utolsó etapban nagyjából 24 km/h-val tudhak haladni az autósok. A harmadikként végzett New Yorkban ezek a számok 100 óra, illetve 19,2 km/h. Érdekesség, hogy a top 10-ben három amerikai város is befért.

Kutatások igazolták, hogy az utazni vágyók nyolcvan százaléka már elkészítette a következő hat hónapra vonatkozó tervét. A szakemberek szerint ennek oka, hogy bár a pandémia gyakorlatilag lenullázta az utazások számát, az oltások egyre szélesebb körű terjedése ismét okot ad az optimizmusra. A globális átolottság még messze van. A fogadóországok eltérő gyakorlatokat vezettek be, a szakértők pedig azt hangsúlyozzák, legalább 2022-ig nem várható, hogy az utazás olyan könnyűvé és egyszerűen hozzáférhetővé váljon, mint azelőtt. Ráadásul nemcsak az utazók részéről van szükség hatalmas erőfeszítésre, hanem a légitársaságoktól, és a turisztikai ügynökségektől is folyamatos elérhetőséget igényel az, hogy az utazókat tájékoztassák a lehetőségeikről.

(Forrás: Matadornetwork, fotók: Unsplash, Getty Images)

top 10 | legrosszabb | dugó | közlekedés | városok | forgalom

Rendeld meg a Roadster magazin 18. számát!

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.

Megnézem, mert érdekel!