A második helyezettre nem biztos, hogy gondolnánk.
Sokan szeretünk panaszkodni a közlekedési morálra, általában azt a várost tartjuk a legrosszabbnak forgalom szempontjából, ahol élünk.
Vannak viszont olyan városok, amelyek objektív adatokkal mérve is esélyesként indulnak a nem túl megtisztelő címért.
A forgalmi adatok elemzésével foglalkozó INRIX többféle együtthatót vizsgálva elkészítette azt a toplistát, amely sorrendbe állítja a közlekedési szempontból legrosszabb városokat.
Az eredmény az alábbi mutatókon alapulva jött ki:
- A közlekedésre gyakorolt hatás (az ingázáshoz kapcsolódó késések alapján),
- a dugóban elvesztegetett órák száma (csúcsidőben, a normál időszakhoz képest),
- átlagos utazósebesség (csúcsidőben mennyivel haladhat az autós a belvárosban közlekedve, egy mérfölddel a célja előtt),
- a dugóban veszteglés idejének összehasonlítása az egy évvel ezelőtti számokkal.
Ezek alapján a világon ebben a tíz városban a legrosszabb a közlekedés:
- Cali, Kolumbia
- Zágráb, Horvátország
- Quito, Ecuador
- Chicago, USA
- Párizs, Franciaország
- Philadelphia, USA
- Moszkva, Oroszország
- New York, USA
- Bukarest, Románia
- Bogotá, Kolumbia
New York előkelő helyezése talán kevésbé meglepő, és egy kolumbiai város győzelmére sem ráncoljuk össze a szemöldökünket. Bogotában egy évben átlagosan 133 órát ülnek a sofőrök a dugóban, a célhoz közelítve az utolsó mérföldön átlagban 17,6 km/h sebességgel vánszorognak. Bukarest második helye viszont eléggé meglepőnek tűnik, a román fővárosban évente 134 órát kell dugóban senyvedni, az utolsó etapban nagyjából 24 km/h-val tudhak haladni az autósok. A harmadikként végzett New Yorkban ezek a számok 100 óra, illetve 19,2 km/h. Érdekesség, hogy a top 10-ben három amerikai város is befért.
Kutatások igazolták, hogy az utazni vágyók nyolcvan százaléka már elkészítette a következő hat hónapra vonatkozó tervét. A szakemberek szerint ennek oka, hogy bár a pandémia gyakorlatilag lenullázta az utazások számát, az oltások egyre szélesebb körű terjedése ismét okot ad az optimizmusra. A globális átolottság még messze van. A fogadóországok eltérő gyakorlatokat vezettek be, a szakértők pedig azt hangsúlyozzák, legalább 2022-ig nem várható, hogy az utazás olyan könnyűvé és egyszerűen hozzáférhetővé váljon, mint azelőtt. Ráadásul nemcsak az utazók részéről van szükség hatalmas erőfeszítésre, hanem a légitársaságoktól, és a turisztikai ügynökségektől is folyamatos elérhetőséget igényel az, hogy az utazókat tájékoztassák a lehetőségeikről.
(Forrás: Matadornetwork, fotók: Unsplash, Getty Images)
forgalom | top 10 | városok | legrosszabb | közlekedés | toplista
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!