Gondoltunk egyet valamelyik fülledt nyári délután, és felugrottunk a Leo Budapestbe, mert ezeket a kánikulai órákat vagy a vízparton, vagy egy ilyen elegáns rooftop bárban lehet csak elviselni. Elvégre a város tetején frissítő koktélokat szürcsölgetni, miközben hűsítő szelek csapkodják gyengéden az arcunkat, elég idillien hangzik, nem?
Viszonylag új szereplője a budapesti tetőtéri bároknak a Lánchíd budai hídfőjénél szinte napra pontosan egy éve megnyitott Leo. Az impozáns Hotel Clark tetején berendezett hely koncepciója a környezettudatosság és a fenntarthatóság köré épül: rengeteg olyan alapanyagot használnak az italaikhoz, melyek normál esetben egy szép vonalvezetésű koktélos pohár helyett a kuka alján kötnek ki.
Némi szorgalommal és kreativitással náluk egészen másként alakul például az uborka sorsa, amelynek jelentős része a legtöbb vendéglátóhelyen csak egy útra vált jegyet a szemetes felé.
Itt ledzsúzolják a zöldséget, és gyakorlatilag teljes egészében felhasználják az egyik, zászlóshajónak mondott koktélhoz, hogy a minimumra redukálják az ökológiai lábnyomát.
A magunk részéről rendkívül örvendetesnek tartjuk ezt a hozzáállást, mert – tisztelet persze a kivételnek – az itthon gyakorolt bartending meglehetősen pazarlónak mondható. A Leóban igyekeznek minimálisra csökkenteni a szemét mennyiségét, és alapból nem adnak szívószálat sem az italokhoz, maximum külön kérésre teszik bele a pohárba, de akkor is kizárólag olyat, amely lebomló anyagból készült.
Uborkás bemelegítés
Mivel nyolc emelet magasságban vagyunk, és a szél a vártnál erősebb fokozatba kapcsolva igyekszik kellemesebbé tenni a tetőtéri iszogatást, úgy döntöttünk, legalább háromféle koktélt kérünk, és megvárjuk a naplementét.
A fokozatosság elvét betartva egy könnyedebb tétellel indítottunk, és amikor már narancssárgában festette meg az ég a szemközti pesti rakpartot, akkor kértük ki az estet befejező nagyágyút.
Elsőként egy ránézésre is közvetlenebb, lazább ital érkezett, ami tökéletes ahhoz, hogy belakjuk a helyet. Left Hand Ricky néven találjuk az itallapon, egy gin alapú, uborkával, mentasziruppal, száraz sherryvel, almalével, valamint némi citrussal feltöltött bemelegítő koktél, amit nem nagyon kell túlgondolni. Egy mostanihoz hasonló kánikulai délutánhoz hibátlan indító ital, kényelmesen lecsúszik belőle még egy.
Welcome to the Mighty Jungle
A második etapban szintet léptünk a mennyiséget tekintve, hiszen a Mighty Jungle-nek nem csak a nevében szerepel a hatalmas szó. Ezt már akkor érdemes kikérni, ha közeleg az este, és megyünk bele az éjszakába.
Egy rendkívül komplex koktéllal a kezünkben figyeltük Budapest tetején, ahogyan a szépen, lassan beindul a város kora esti lüktetése, bár azért egy könnyen értelmezhető, ugyancsak kellemesen frissítő italt kaptunk, amiben tequila, édesebb sherry, banánlikőr, lime, egy kis dió és tonik is megbújt.
Ennélfogva markánsabb ízekkel üdvözölt a Leo nyolc darab signature italának egyike (idetartozik, hogy az itallapon a koktélokhoz köthető életérzéseket megfogalmazó íztérképen mutatják be a választható tételeket).
Kivételes kávés búcsú
A fináléban a várakozásoknak megfelelően immáron oldottabb hangulatban egy igazi különlegességet kaptunk. Első ránézésre laza kilépőnek tűnt, de valójában egy egész estés elfoglaltság, pláne ilyen előzmények után. Egy kilencvenéves, legendás koktél, a Savoy twistje ez, amit erre az alkalomra kicsit felöltöztettek (innen a Suit Up elnevezés). Globális szinten is innovatívnak számít, merthogy a fenntarthatóság érdekében kávézaccból készült. A legtöbb vendéglátóhelyen az egzotikus helyekről érkező kávé a lefőzése után a kukában tér örök nyugalomra, a Leóban viszont a megmaradt zaccot leszűrik és rummal infúzionálják, a megmaradt részeket pedig komposztálják.
A Suit Up egy abszolút night cup koktél, amit akkor érdemes választani, ha a nap már lepihent, és haladunk a magasabb alkoholtartalmú italok felé. Egy testes, masszív, hibátlan partner a vacsora utáni szivarozáshoz, amely először kávés ízekkel köszönt be, aztán a mangó gyümölcsösségével kényeztet, majd a furmintból készült zöldszőlőlé a savanyúságával frissít, végül édes lecsengéssel távozik.
Ha pedig beleharapunk a nem csak díszítésként szolgáló mangóba, és utána kortyolunk az italba, egészen más ízeket érezhetünk, hogy egy kis játékkal záruljon a fülledt nyári este.
Ez is érdekelhet:
A La Fabbrica nyár vége óta színesíti a Bazilika környékének egyébként is elég színes és zsúfolt éttermi palettáját. Amiben abszolút kitűnik a közegből, azok a boszorkányos ügyességgel összerakott koktéljai. Megkóstoltunk négyet.
(Fotók: Leo Budapest)
nagy sztori | bár | calrk hotel | budapest | beefbar | koktél
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!