Marco Pierre White ismét nemet mond. Az összeférhetetlenségéről (is) hírhedtté vált brit sztárséf majd’ húsz évvel ezelőtt már meghökkentette a világot, amikor köszönte szépen és inkább visszaadta a gasztronómia legnagyobb presztízsértékű elismerését, a Michelin-csillagot. Most lényegében újra megtette.
White ezúttal elébe ment az eseményeknek. A Channel News Asiának nyilatkozva üzent a híres-neves étteremkalauz szerkesztőinek, hogy ha esetleg megfordulna a fejükben, hogy netán Michelin-csillagot adnának a Szingapúrban megnyitott legújabb helyének, a The English House-nak, előtte legyenek szívesek megkérdezni őt.
Ne legyünk naivak: a fenegyerek bizonyára csípőből mondana nemet a lehetőségre.
– "Nincs szükségem a Michelinre és nekik sem rám. Ők abroncsokat adnak el, én meg ételeket. Egyetlen álruhás munkatársuk sem tud többet az ételekről nálam, akkor mégis miért fogadnám el olyan emberek kritikáit, akiknek közel sincs akkora jártasságuk a témában, mint nekem?" – mondta az esettel kapcsolatban White, amiről nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy most újra felvette a lázadójelmezt, vagy csak egy ügyes marketingfogással akarja népszerűsíteni a szingapúri éttermét.
White előéletéből kiindulva hajlunk az előbbire.
Mindössze huszonhat évesen már saját éttermet nyitott és rögtön a nyitás évében elkönyvelhette első Michelin-csillagját, néhány évvel később pedig a saját nevén futó vendéglátóhelye mindjárt három csillagot kapott. Ekkor bizonyára még nem tekintett vörös posztóként a piros borítós kiskönyvre, de 1999-ben sokkolva a nagyvilágot, visszaadta a csillagait és egy időre magánéleti okokra hivatkozva a szakmát is otthagyta (no meg állítólag elveszett a Michelin kritikusaiba vetett bizalma).
Neki köszönhetjük (?) a generációkat meghatározó militáns konyhai stílust.
Kizárólag a tökéletes fogást volt képes elfogadni a tányéron, a legkisebb hiba esetén is keményen lecsapott a hatalmas nyomás alatt tartott és néha megalázásig fajuló vezetési módszereit elviselni kénytelen beosztottjaira – többek között Gordon Ramsey-re, merthogy a pokol konyhájának főnöke is az ő istállójából került ki.
Az ötvenes éveiben járó brit rosszfiú napjainkra elvileg lenyugodott. Már nem dobat ki étteremkritikusokat, a kések sem töltenek annyi időt a konyha légterében, mint régen, illetve főzős műsorokban és reklámokban is szerepet vállalt.
Talán mégis hiányzik neki az adrenalin.
Ez is érdekelhet:
Kipróbáltuk Szulló Szabina és Széll Tamás új éttermét, a Standot.
Marco Pierre White | étterem | kritika | michelin-csillag | szingapúr | michelin kalauz
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!