Mint ahogyan mi is megírtuk, a napokban teljesült Christo álma: tervei alapján elkészült a párizsi Diadalív becsomagolása. Azóta pedig meg is nyílt az installáció a nagyközönség előtt.
A tavaly elhunyt bolgár származású művész hatvanéves terve vált valóra a Diadalív becsomagolásával.
Christo és francia felesége, Jeanne-Claude – aki 2009-ben hunyt el –, 1962-ben kezdett el dolgozni a részleteken. A művész annak idején egy fotómontázst is készített arról, hogyan képzeli a megvalósítást, de mivel úgy gondolta, sohasem adnának rá engedélyt, lemondott róla. Az engedély végül megérkezett.
A júliusban kezdődött munkálatokhoz 25 ezer négyzetméter újrahasznosított anyagot használt a kilencvenöt főből álló csapat. Vladimir Javacsev, a művész unokaöccse, aki a munkálatokat felügyelte, elmondta: nagyon figyeltek arra, hogy mindent Christo elképzelései szerint csináljanak.
A 14 millió eurós (4,8 milliárd forintos) projektet teljes egészében Christo előkészítő tanulmányai – rajzok és modellek – eladásából fedezték. A művész halála előtt elmondta, hogy tizennyolc hónapot töltött a projekt részletes terveinek kidolgozásával.
A becsomagolt Diadalív hivatalos megnyitóját szeptember 18-án tartották, október 3-án kezdik meg a mű elbontását.
A projekt részeként az emlékművet körülvevő Place Charles de Gaulle úti csomópontot ideiglenesen megkapták a gyalogosok, hogy az érdeklődők szabadon láthassák és megérinthessék az installációt. A látogatók mindezt a Diadalív teraszáról is megtehetik, ami a belső terek mellett szintén nyitva van.
Az emlékmű egyébként újabb változás előtt áll, ami a Champs-Élysées gyalogosbarát közterületté történő átalakításának részeként valósul majd meg. Ennek során zöldövezeteket alakítanak ki a Diadalív körül és az ikonikus sugárút mentén.
Christo Hriszto Javacsev néven született Bulgáriában. Tanulmányait 1952 és 1956 között a szófiai Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi és a prágai Képzőművészeti Akadémián végezte. 1958-ban Párizsba, majd 1964-ben New Yorkba költözött. 1973-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Az 1960-as évek pop-art irányzatával rokon concept-art egyik első képviselője.
Christo 1958-ban kisebb-nagyobb tárgyak becsomagolásával kezdte, 1961-től foglalkozott középületek, tájelemek becsomagolásával. Legismertebb ezek közül a párizsi Pont Neuf híd (1985), a chicagói Modern Művészeti Múzeum (1969) és a berlini Reichstag épületének (1995) becsomagolása. Az Egyesült Arab Emírségekben hordókból épített piramist (masztaba) 2007-ben, 2018-ban pedig újabb masztabát épített a londoni Hyde Parkban lévő Serpentine-tavon.
Az ötven méter magas építményt Bonaparte Napóleon francia uralkodó rendelte meg az 1806-os austerlitzi csatában aratott győzelme után. A Jean Chalgrin francia építész által tervezett Diadalív építése Bonaparte bukását követően leállt, végül 1836-ban fejeződött be.
Párizs vezeti a leginkább túlértékelt nagyvárosok listáját – derül ki a poggyászkirály Radical Storage legújabb tanulmányából. Stockholm az a város, melyben a legpozitívabban csalódtak a látogatók, Fokvárost tartják a legszebbnek, a legkiemelkedőbb látnivalók pedig Londonban találhatók.
(Forrás: MTI, Dezeen, fotók: Dezeen, Christo and Jeanne-Claude Foundation, Benjamin Loyseau és Wolfgang Volz)
megnyitott | becsomagolták | christo | építmény | nagy sztori | párizs
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!