A Janjira erődöt trójai stílusú csellel foglalták el, onnantól viszont ellenállt a brit, francia, portugál támadásoknak, és a helyi hatalmaknak is – csak a történelem győzte le.
India nyugati partjainál, Mumbaitól mindössze 165 kilométerre található egy különös erőd, amit erővel sosem tudtak elfoglalni. Ez a Sziddi királyok egykori központja, az alig kilenchektáros, ovális alakú, sziklás szigetre épült Murud-Janjira, amit nemrég a BBC mutatott be röviden. A Murud a sziddik abesszín származására utal, a Janjira az arab jazeera (sziget) szóból származik, vagyis a Murud-Janjira lényegében a sziddik szigete.
A XV. században épült erődöt britek, franciák, portugálok is megtámadták, ahogy a szomszédos Maratha birodalom is – hiába.
A Janjira ellenállt az ellenségeknek, és jó darabig az időnek is; az erejét a jó adottságai mellett a fontos részletekre figyelő zseniális tervezésnek köszönhette. Éppen ezért csak egyetlen egyszer, csellel tudták elfoglalni, éppen a sziddik.
Mit is tud ez a különleges erőd?
- A masszív, 12 méter magas gránit falai egészen a szikla pereméig kihúzódnak,
- a főkapu a part felé néz, és csak egészen közelről, durván bő tíz méterről látható, míg a nyílt tenger felé csak egy kis posztamens kapu van a meneküléshez,
- és aki rá is talált a főbejáratra, rendkívül nehezen tudott csak kikötni hajóval, mert semmiféle erre alkalmas területet nem építettek, egyenesen a kapu lépcsőire lehetett kilépni.
Persze ezzel még távolról sincs vége: az erődöt 26 tüzérségi torony védte, ezek még ma is épségben vannak. Mindegyikbe több ágyút helyeztek el, a fénykorában 572 ágyút számláltak, köztük hármat, amiktől a hatalmas, állítólag tíz kilométeres lőtávolságuk miatt rettegtek az ellenfelek.
Mindezek mellett működött egy másik erőd 32 kilométerre keletre, egy dombtetőn, amit a Sziddi uralkodók előőrsként használtak.
Ez a felszereltség, és ezek az építészeti megoldások csak kiteljesítették az erőd adottságait. Odabent minden rendelkezésre állt: kaszárnyák, tiszti szállások, iskolák, mecset, és két kis tó, édesvízi forrással. Ez utóbbi rejtett kincs volt, mert miután az erődítményt eredetileg halász nép lakta, az alapvető ellátás megoldott volt, a bent élő mintegy 550 család az udvaraiban még zöldségeket is termelt magának.
És működött egy különleges intézmény is, amiről a sziddi származású Mueen Guthakar számolt be:
aki elhagyta az erődöt, kapott a katonáktól egy, az erőd szimbólumával díszített érmét. Visszatéréskor ezt kellett bemutatnia, afféle korabeli belépőkártyaként – aki elhagyta az érmét, azt azonnal megölték.
Nem csoda ezek után, hogy senkinek sem sikerült bevennie a Janjirát. Kivéve egyetlen alkalommal, ugyebár éppen a sziddiknek.
Eredetileg ugyanis a koli halásznépé volt a sziget, Raja Ram Rao Patil építtette az Ahmadnagar szultánság engedélyével, hogy békében élhessenek a kalózoktól és tolvajoktól. Idővel azonban nem engedelmeskedtek többé a szultánnak, aki megtorlásképpen támadást indított. Mivel Piram Khan tábornok nem tudta hagyományos módon megtámadni az erődöt, cselhez folyamodott:
szeszkereskedőnek álcázta magát, és engedélyt kért, hogy egy éjszakát tölthessen az erődben. Miután ezt megkapta, köszönetnyilvánítás ürügyén mulatságot rendezett, leitatta a koli katonákat, majd a hordókba bújt embereivel támadást indított.
A trójai stílusú művelettel a sziddik kezére került az erőd, amit aztán kibővítettek, megerősítettek, és innentől kezdve meg is tartottak egészen a huszadik század közepéig.
Erővel még a brit gyarmatosítók sem tudták bevenni a Janjirát, ezért jóváhagyták a sziget függetlenségét. Így maradt az erőd az egyetlen független előőrs az egész gyarmati Indiában. Amit nem lehet erővel elfoglalni, azt a lassú hanyatlás győzi le, így történt a Janjirával is: miután 1947-ben India függetlenné vált, a sziget Bombay fennhatósága alá került.
A független Indiához való csatlakozás után az uralkodók elhagyták a szigetet, és a közeli partszakasz falvaiban települtek le. Innentől a többi lakó élete is egyre nehezebbé vált, és lassanként kiürült a sziget,
noha döbbenetes módon az utolsó család csak az 1980-as években hagyta el Jinjarát.
Ezért aztán a BBC filmjében is megszólal olyan, aki még lakott az erődben, illetve más sziddi leszármazott is. Ma már viszont a halászat és a katonáskodás mellett egy új iparág, a turizmus kínál megélhetést nekik: a főkapuval szembeni Radzspuri városból indulnak turistahajók a szigetre, ahol megnézhetik a romokat, a nem is olyan távoli emberi élet nyomait. Beszámolók szerint a belső kutak némelyike még mindig ad hűvös édesvizet.
Indiával legutóbb egy kortárs épülettel kapcsolatban foglalkoztunk, amely azonban magán hordozza a történelem és a helyi kultúra jellegzetességeit, amennyiben a hindu és a mogul építészet klasszikus elemeit felhasználva tervezték. A Sanjay Puri Architects négygenerációs családi birtoka a legnagyobb indiai államban, Rádzsasztánban áll, és mindenképp megér egy alaposabb sétát.
(Források: BBC, Atlas Obscura, Wiki, fotók: Getty Images)
erőd | történelem | arab-tenger | india | Murud-Janjira
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!