A jó alvás földje, ahol nemcsak nyaraláskor pihenjük ki magunkat

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Svédország hosszú, hideg téli éjszakái nemigen csábítják az utazókat – hacsak nem éppen a 21. század luxusát keresik: a jó alapos alvást.

Nem új jelenség az alvásturizmus: a csillaga még a Covid idején emelkedett fel, majd a következő években világszerte sorra nyílnak a jó alvást ígérő szállodák és üdülőhelyek. Ebben szerepet játszik a kollektív tudatosságban bekövetkezett óriási változás, a jóllét és az egészség előtérbe helyezése. Svédország pedig szép lassan az alvás Mekkájává vált.

Helyszín a jeges Balti-tenger és a Stockholm körüli szigetek, ahol a településnevek (Skarpö, Hjälmö, Gällnö) végén lévő Ö betű szigetet jelent  – írta a svéd alvásturizmust feltérképező BBC. A cél viszont egy negyedik Ö, Svartsö, ahol télen is vannak szálláslehetőségek. A szárazföldön túli szigeten túli erdő széli faházban, a Skärgårdshotell épületében, a sötétkék Svartsöfladen-tó partján a lehető legtávolabb vagyunk a hétköznapoktól.

Minimalista szoba, ahol semmi, még egy tévé sem vonja el a figyelmet a nyugodt környezetről.

Az állandó ingerek kora luxuscikké avatta az alvást, és megszülte az alvásturizmust, hogy az alváshiányban szenvedő utazók végre lehunyhassák a szemüket egy-egy eldugott szálláshely alvást elősegítő programjainak köszönhetően.

Svédország sajátosan, a maga természetességével kezeli az alvásturizmust, a tájból és a hagyományos életmódból ihletet merítve.

„A könnyen megközelíthető természet, a hatalmas, békés erdők, a sötét éjszakák, az alacsony hőmérséklet, valamint a pihenés kulturális hagyománya ideális úti céllá teszi Svédországot az alvóturizmus számára

– magyarázza Christian Benedict, a svéd Uppsala Egyetem alváskutatója. – Tanulmányok igazolják, hogy a technológia, és annak használata jelentős hatással van az alvásunkra, a természetben töltött több idő pedig jobb mentális egészséghez és kevesebb álmatlan éjszakához vezet.”

A Stockholm-szigetcsoport a természetkedvelők paradicsoma: több mint 30 ezer szigetből áll, melyek többsége lakatlan; Svartsö az egyik legnagyobb sziget, 65 állandó lakossal, Stockholmtól kétórás kompútra. Nyáron megtelik élettel, kinyitnak az éttermek, virágba borul a természet, az ott nyaralók sétálnak, úsznak, bringáznak és kajakoznak.

Ám télen a Skärgårdshotell az egyetlen nyitva tartó szálláshely. Hangulatos kabinházai a főépülettől távol, saját, békés, erdős területeken helyezkednek el, megadva a vendégeknek a vadon nyugalmát, anélkül, hogy teljesen egyedül maradnának.

Itt a legfőbb elfoglaltság a kirándulás és az olvasás, és a nap járásának megfigyelése úgy, ahogy a városban sosem lehet.

Svartsö szó szerint „fekete szigetet” jelent, utalva a sötét gránit alapkőzetre, bár télen akár a sötét égboltot is érthetjük alatta. Sehol a város fényei, mégis, a sötétség itt nem a félelem vagy a depresszió metaforája, hanem egy barátságos úti társ.

A legegyszerűbb felcsatolni a fejlámpát, és nekivágni valamelyik ösvénynek. Mondjuk az erdő szélén, hallgatva a harkályokat, és velük együtt az éjszaka beálltával lassan elnémuló természetet, elhaladva a juhok, disznók és kecskék talányos homályba burkolózó mezői mellett.

Ami buzgalom még maradna az emberben, azt kiizzadja túra után a szaunában.

Aki bírja a hideg tóban is megmártózhat. Néhány állandó lakos tüzet rak, ami szintén része az esti rituálénak, ami olyannyira működik, hogy a sokat látott utazó is elvonul már este nyolckor, majd olyan egy kiadós, tízórás alvás után olyan kipihenten ébred, mint még soha. Odakint még a hold ezüstös fénye táncol a faágak közt.

Tévedés, hogy az alváshiány kizárólag 21. századi probléma lenne, elég a svéd (de szláv és germán mítoszokban is létező) mitológiai lényre, Marára gondolni, aki álmukban kínozza az embereket, félelmet és szorongást okoz nekik, és akinek a francia cauchemar (lidércnyomás) szóhoz is köze van.

Csak ma már nem kell Mara, mert van okostelefon, közösségi média, meg úgy általában a világ, ami körülvesz.

Ehhez képest Svédország, Európa egyik leginkább digitalizált társadalmával is makacsul fenntartja a jó alvás iránti elkötelezettségét. Ahogy Thérèse Cedercreutz, a Scandic Hotels Group kereskedelmi igazgatója magyarázta, a minőségi alvásért számos intézkedést vezettek be: „Vannak sötétítő szobáink, altató lejátszási listáink és wellness részlegeink, ahol tilos a mobilhasználat. Ha a vendégeink nem alszanak, az az ő egészségüknek és a mi üzletünknek is árt.”

Persze számtalan alvásturizmus program létezik a világban, étrendekkel, gurukkal, programokkal, csomagokkal. Svédország viszont a természetben, annak jótékony hatásában és egyszerűségében bízik. Az alvást már hajnalban elkezdik előkészíteni olyan tevékenységekkel, mint a túrázás, a kajakozás és az erdőfürdőzés.

Egy kiadós reggeli (müzli, joghurt, vörösáfonyalekvár, fahéjas zsemle), és kezdődhet is a túra, Svartsö esetében a Stockholmi Szigetcsoport Túraútvonal helyi, 18 kilométeres szakasza. Míg a teljes útvonal 270 km hosszú, és 20 szigeten halad keresztül az északi Arholmától a déli Landsortig, a svartsöi szakasz elhalad egy nagy édesvízi tó mellett, majd át a sűrű, hóborította fenyőerdőn.

Egy ilyen intenzív, friss levegőn töltött nap után a vacsorán kívül nemigen gondol másra a városhoz szokott utazó, és a jóleső svéd kolbász, káposzta kombó, na és a tűz körülülése után tényleg minden adott a jó alváshoz.

Könnyed mozgás, nyugodt környezet, kevés inger, igazodni a cirkadián-ritmushoz, és sov gott (aludj jól) – ez a svéd recept.

Amit nemcsak nyaraláskor kell alkalmazni. A cél internalizálni egy új, pihentető, holisztikus és személyes megközelítést, elsajátítani új alvási és ébrenléti szokásokat a tartós változás érdekében. Ősztől nálunk itthon is adott minden ehhez, akár el is kezdhetjük gyakorolni.

(Forrás: BBC, fotók: Unsplash)

turizmus | alvásturizmus | alvás | svéd | svédország | feltöltődés