Nagyon megérte Szingapúrnak a zöld fordulat, hiszen nemcsak egyedi arculatot adott az országnak, de friss levegőt is.
Az alig több mint hétszáz négyzetkilométeres Szingapúr 5,7 millió embernek ad otthont, így a bolygó második legnagyobb népsűrűségű országának tartják a 40 ezer lakossal rendelkező Monaco mögött. Annak ellenére pedig, hogy ilyen sokan laknak ott, az ázsiai állam több mint élhető. Igazi példa arra, hogyan lehet harmóniába hozni a városi életet a természettel.
Amikor 1819-ben a britek gyarmatosították a területet és hivatalosan is megalapították Szingapúrt, a sziget növényzetének több mint kilencvenöt százalékát kiirtották. Az állam növekedése az infrastruktúra és a népesség tekintetében szédítően gyors és káros volt.
Erdeinek kilencven százaléka, őshonos madárfajainak hatvanhét százaléka és emlőseinek negyven százaléka pusztult el a városiasodás és az iparosodás folyamata alatt.
1967-ben, két évvel Szingapúr függetlenné válása után, felismerték, azonnali szemléletváltozásra van szükségük, és bejelentették, hogy „kertvárossá” válnak. Mivel akkoriban a zöldterületek mértéke kritikusan alacsony volt, a levegőszennyezés is egyre súlyosabb problémákat okozott. Olyannyira drámaivá vált a helyzet, hogy 1996-ban ott mérték a levegőben a legmagasabb károsanyag-szintet az egész világon.
Az 1990-es évek elején megalkotott, majd 2002-ben újragondolt zöld terv három kulcsfontosságú területre összpontosított: a levegő és klímaváltozásra, a vízre és a tiszta földre, a természetre és a közegészségügyre. A céljuk az volt, hogy 2012-ig orvosolják azokat a problémákat, amelyekkel Szingapúr szembesült, ehhez pedig
edukációs kampányokat, országos figyelemfelkeltő akciókat hajtottak végre, valamint gyökeresen átalakították az infrastruktúrát.
Ennek a tervnek a nagy része a zöldterületek visszanyeréséről és a város innovatív újjászületéséről szólt. Szingapúr megújulását Dr. Cheong Koon Hean, a városfejlesztési ügynökség vezetője irányította. Munkájának sarkalatos pontja volt egy olyan ösztönző program lebonyolítása, amely arra sarkallja az építőipari vállalkozásokat és ingatlantulajdonosokat, hogy tetőkerteket és függőleges növényfalakat telepítsenek.
Az akció olyan jól sikerült, hogy több mint száz épületet láttak el utólagos zöldtetővel vagy zöldfalakkal. Ez nemcsak ökológiai szempontból segítette a város fejlődését, hanem megalapozta Szingapúr egyedi és jellegzetes esztétikáját is.
További előnyökkel is járt a zöld fordulat, hiszen jelentős mértékben csökkentette a városi hőhatást, javította a levegő minőségét, így valóban jó példaként szolgál arra, hogyan tehetjük igazán zölddé városainkat.
(Forrás: Euronews, fotók: Getty Images, Unsplash)
környezetvédelem | nagy sztori | szingapúr | fenntarthatóság | megújuló energia
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Sivatagi hőségre tervezett vonatokat rendel az Eurostar
Zseniális programokkal készül a Formula–1-es versenyhétvégére Budapest egyik legjobb szállodája
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!