Ha néhány évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy teát is úgy fogunk kóstolni, mint bort, valószínűleg hangosan kinevetjük. Korábban ugyanis akkor volt jó egy tea, ha a méz-citrom arány megfelelően volt belőve, és nem egy gejl, rózsás teafilter volt az alap, hanem legalább egy eper-csipkebogyó kombináció, a kifinomultabbaknál egy minőségibb earl grey. De szerencsére a gasztronómia ezen területén is sokat fejlődtünk – mi magunk, és a teaboltok, vendéglátóhelyek is.
Azóta már kedvenc teázónk is lett: a Lánchíd utcai Zhao Zhou (ejtsd: "dzsao dzsó"). És nem csak azért, mert a hely maga esztétikai kényeztetés, hanem mert Tálos Gáborék teák iránti fanatizmusa páratlan.
Ahogy ők írnak a teáról, abban minden benne van, ami szép lassan felszínre kerül azokban a lelkes amatőrökben, akik elkezdenek tudatosabban teát kóstolni:
A jó tea gondunkat viseli, vigyáz ránk. Ha idős teafákról származó teát iszunk, a különbség érezhető, vagy ha nem, akkor lassan kialakul az érzék. Megtanulunk figyelni érzeteinkre, magunkra, másokra.
Az irsaitól a cabertnet-ig = a fehér teától a puerig – Teafajták
Miközben filteres teát inni egyáltalán nem ördögtől való, fontos látni, tudni, tapasztalni, milyen, ha az ember egy minőségi teát kap a csészéjébe. A kettő ugyanis össze sem hasonlítható.
A tea ugyanúgy lehet fatermetű (Camelia Sinensis Assamica) növény, mint cserje (Camelia Sinensis Sinensis), a különbség viszont nagyon is jelentős köztük – előbbi levelei például jóval kisebbek, más a termőterületük és koruk is.
A zöld tea – ami leginkább élénkítő és anyagcsere-gyorsító hatásáról ismert – már nagyobb tealevelekből is készülhet, minimális oxidációval. Bár sokan azt hiszik, hogy ez a legkönnyedebb tea, koffeintartalma ennek a legmagasabb, hiszen itt a legminimálisabb a beavatkozás.
Az egyik különleges formájáról, a matcháról már korábban is írtunk: ennek különlegessége, hogy fogyasztásakor a teljes, porrá őrölt tealevelet megisszuk. A matcha – készüljön akár tejjel, akár vízzel – erősen rétegműfaj karakteres, fanyar ízvilága miatt, de egy japán Sencha teával például érdemes kísérletezni kezdő kóstolóként is.
De tartogatnak bőven izgalmat a wulong – amely fekete sárkányt jelent, és a különböző mértékű fermentációnak köszönhetően a teavilág legváltozatosabb fajtája –, a fekete – amely színe miatt Kínában vörös teaként ismert, és az oxidációnak hála kakaósabb, fűszeresebb, karakteresebb –, és a sötét – amely irányított utóerjesztéssel készül – teák is.
Mégis, a teák alfája és ómegája a puer, amely a világ legidősebb, gyakran több száz vagy akár ezer éves teafáinak leveleiből készül. Két fő fajtája az élő vagy sheng puer és az irányított erjesztéssel készült erjesztett vagy shu puer. Jellegzetességük, hogy korong alakúra préselik, és akár évtizedeik is érlelik őket – ráadásul, ahogy egy igazán jó bor, egy komolyabb korong is érhet akár milliókat.
Az árak már egy egyszerűbb teánál is magasnak tűnhetnek, de az igazi teák egészen másképp készülnek, mint filteres társaik.
Teázz, mint egy profi!
Ha eddig ritkán kóstoltunk szálas teákat, furcsa lehet, hogy a filteres teák négy-öt perces áztatási idejével szemben legtöbb esetben húsz-harminc másodperc is elég, hogy öt-hat gramm levéllel, és két-három deci vízzel tökéletes főzet készüljön.
Persze az se mindegy, milyen vizet öntünk a levelekre: a legjobb az alacsony ásványianyag-tartalmú forrásvíz, de a szűrt csapvíz is jó megoldás. A tea fajtájától függően arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy milyen hőfokon ötjük a vizet a levelekre. Az idősebb puerekhez például 95–100°C-os víz az ideális, míg a fehér és zöld teákhoz 75–80°C-os víz a megfelelő. Ideális esetben persze minden ehhez hasonló, fontos információ megtalálható a teán.
Bár könnyen lehet, hogy ötven gramm tea több ezer forintba kerül (ami a fentiek alapján azt jelentené, hogy kb. tíz teázás jön ki egy csomagból), a felhasználás nem ér véget az első felöntéssel, sőt! Érettebb teáknál nem ritka, hogy először a forró vízzel átöblítik a tealeveleket, és csak az következő főzetet fogyasztják. Ahogy gyakori az is, hogy a komolyabb puer teákat nyolc-tíz alkalommal (a zöld teákat pedig három-négyszer) felöntik, így akár egy nagyobb társaságnak is egész délutánra elegendő teát kapunk öt-hat gramm tealevélből.
Ha azt mondjuk, a tea az italok hatha jógája, nem vagyunk messze az igazságtól. Mert ha jól csináljuk, a teázás egy olyan élménnyé válhat, mint egy minőségi, kubai szivar, egy jó burgundi vagy egy fine dining fogás kóstolása, miközben a hatása felér egy meditációval. Kísérletezzünk, megéri!
Ez is érdekelhet:
Diószegi Ádám néhány éve egy gyárban dolgozott, majd egy balesetben átmenetileg lebénult az egyik karja. Manapság kétszintes, Dunára néző jógastúdiót üzemeltet. Elmeséli, hogy csinálta.
puer | tea | zöldtea | sötét tea | teakultúra
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!