Ha valaki mostanában Olaszországba indul, és szívesen hódol a helyi aperitivónak, meglehet, hogy találkozott már a jelenséggel. Ügyesen balanszírozgat a pincér az asztalok között, magasba tartja a tálcát, és leteszi elénk az első kört: egy vermutos hosszabb italt, kis pohárnyi vizet, némi ropogtatnivalót. A szokásos fekete szívószál helyett azonban más került az italba: sárga. Keményebb is, finomabb is a fogása… Bucatini, te vagy az?
Nem csaltak az érzékek, tényleg egy tésztát illesztettek a narancsszínű italba, és egyre több kávézóban, bisztróban találkozunk az ötletes környezettudatossággal. Kár lenne most ismét részletes és elborzasztó adatokkal készülni a világ szívószálhasználatáról, elég csak annyit hozzátenni, hogy Amerikában például napi ötszázmillió műanyag szívószálat használnak el és dobnak el. Ötszázmillió darab, egy átlagos kedden: az egyszer használatos műanyagdarab átlagosan tizenöt-húsz percig él, amíg az embernek szüksége van rá, lebomlani pedig olyan ötszáz év alatt bomlana le. Sokkoló.
Olaszországban a tészta szinte vallás, eleve több száz formában fogyasztják a legfinomabb, házilag gyúrt verziókat: tagliatelle, casarecce, conchiglie, cannelloni, farfalle… csak hogy néhányat említsünk. Fogyasztáson kívül maximum építkezésre használják, akár a gyufaszálakat, vagy dekorációként. Most viszont új funkciót kapott a bucatini, és ezzel az ötlettel nemcsak jópofáskodnak, de segítenek is a szemétproblémán, és reformálják a szívószálhasználatot.
Kérdés, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, mert egy angol startup közben (vagy előtt, vagy után…) piacra dobott hivatalos tésztaszívószálakat is. A Stroodles csapata elég hipszter módon lovagolta meg a bucatini-ügyet, és az utálatos papír szívószálak és a kis kefével mosható fémcsövek mellé megcsinálták a Stroodles-t, menő dizájnnal, papírcsomagolásban, „Pasta la vista plastic straws!” mottóval, öt font/huszonöt szálas áron. Az angol tésztaszívószálak természetesen vegánok, ezt hangsúlyozzák is, de a gluténmentesség még hiányzik a repertoárból, mivel ugyanúgy durumbúzából készítik, akár egy sima, mezítlábas tésztát.
Tény, hogy a Stroodles szálai gyakorlatilag a szabvány műanyag szívószálat kopizzák, ezáltal nem kell félni attól, hogy például a limonádéban lévő gyümölcsök nem mennek át rajta, de kérdés, nem egyszerűbb-e simán felhasználni a konyhában található bucatinit. Aztán pedig kikanalazni a gyümölcsöket egy kanállal…
Hogy a mezítlábas olaszos, vagy a hipszter angol változatot preferáljuk, az a mi dolgunk, de egy biztos: a bolygónk ilyen ötletek hallatán biztosan elmosolyodik. Nekünk, mindennapi használóknak pedig csak egy dologra kell odafigyelni: lehetőleg forró teába vagy csokoládéba ne akaruk beledobni a tésztát, mert percek alatt felveszi a carbonarában megszokott állapotát.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Unsplash, Getty Images, Stroodles)
olaszország | tészta | szívószál | makaróni | környezettudatosságIlyen egyedi és domináns ízekkel tud kényeztetni a világ egyik legjobb rumja
Álomszülte szálloda Dánszentmiklóson, pazar fine dining étteremmel
Beköszöntött az ősz, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 13. száma. Mit találunk benne? Bejárjuk Japán izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik legszínesebb és leghíresebb dizájnerével, Karim Rashiddal, Nápolyban megkóstoljuk Olaszország negyedik legjobb pizzáját, és benézünk az Attolini szabódinasztia műhelyébe is. A Napa-völgyben teszteljük, milyen az új, elektromos Rolls-Royce, és elbeszélgetünk a W luxushotelben megnyitott Nightingale by Beefbar alapítójával, Riccardo Giraudival is. Elmegyünk egészen Dél-Koreáig, hogy megnézzük közelről, milyen a világ egyik leghangulatosabb kávézója, a Mudzsige panzió, ezen kívül pedig találkozunk még párizsi keramikusművésszel, Japánban dolgozó magyar építésszel, vitorlázógép pilótával, egy római napszemüveg brand alapítójával, és a születésnapját ünneplő Babel Budapest megálmodójával is. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!