Ha valaki mostanában Olaszországba indul, és szívesen hódol a helyi aperitivónak, meglehet, hogy találkozott már a jelenséggel. Ügyesen balanszírozgat a pincér az asztalok között, magasba tartja a tálcát, és leteszi elénk az első kört: egy vermutos hosszabb italt, kis pohárnyi vizet, némi ropogtatnivalót. A szokásos fekete szívószál helyett azonban más került az italba: sárga. Keményebb is, finomabb is a fogása... Bucatini, te vagy az?
Nem csaltak az érzékek, tényleg egy tésztát illesztettek a narancsszínű italba, és egyre több kávézóban, bisztróban találkozunk az ötletes környezettudatossággal. Kár lenne most ismét részletes és elborzasztó adatokkal készülni a világ szívószálhasználatáról, elég csak annyit hozzátenni, hogy Amerikában például napi ötszázmillió műanyag szívószálat használnak el és dobnak el. Ötszázmillió darab, egy átlagos kedden: az egyszer használatos műanyagdarab átlagosan tizenöt-húsz percig él, amíg az embernek szüksége van rá, lebomlani pedig olyan ötszáz év alatt bomlana le. Sokkoló.
Olaszországban a tészta szinte vallás, eleve több száz formában fogyasztják a legfinomabb, házilag gyúrt verziókat: tagliatelle, casarecce, conchiglie, cannelloni, farfalle... csak hogy néhányat említsünk. Fogyasztáson kívül maximum építkezésre használják, akár a gyufaszálakat, vagy dekorációként. Most viszont új funkciót kapott a bucatini, és ezzel az ötlettel nemcsak jópofáskodnak, de segítenek is a szemétproblémán, és reformálják a szívószálhasználatot.
Kérdés, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, mert egy angol startup közben (vagy előtt, vagy után...) piacra dobott hivatalos tésztaszívószálakat is. A Stroodles csapata elég hipszter módon lovagolta meg a bucatini-ügyet, és az utálatos papír szívószálak és a kis kefével mosható fémcsövek mellé megcsinálták a Stroodles-t, menő dizájnnal, papírcsomagolásban, "Pasta la vista plastic straws!" mottóval, öt font/huszonöt szálas áron. Az angol tésztaszívószálak természetesen vegánok, ezt hangsúlyozzák is, de a gluténmentesség még hiányzik a repertoárból, mivel ugyanúgy durumbúzából készítik, akár egy sima, mezítlábas tésztát.
Tény, hogy a Stroodles szálai gyakorlatilag a szabvány műanyag szívószálat kopizzák, ezáltal nem kell félni attól, hogy például a limonádéban lévő gyümölcsök nem mennek át rajta, de kérdés, nem egyszerűbb-e simán felhasználni a konyhában található bucatinit. Aztán pedig kikanalazni a gyümölcsöket egy kanállal...
Hogy a mezítlábas olaszos, vagy a hipszter angol változatot preferáljuk, az a mi dolgunk, de egy biztos: a bolygónk ilyen ötletek hallatán biztosan elmosolyodik. Nekünk, mindennapi használóknak pedig csak egy dologra kell odafigyelni: lehetőleg forró teába vagy csokoládéba ne akaruk beledobni a tésztát, mert percek alatt felveszi a carbonarában megszokott állapotát.
Ez is érdekelhet:
Itthon elsőként igazolt kutatóséfet az Onyx étterem. Októbertől Várvizi Péter séf közreműködésével folytatódik a munka a konyhán túl, a laboratóriumban is.
(Fotók: Unsplash, Getty Images, Stroodles)
tészta | maccheroni | környezettudatosság | olaszország | makaróni
Ezen a budapesti helyen minden szempontból élmény steaket enni
Mostantól még kényelmesebben hozzájuthatsz a város talán legnépszerűbb kenyeréhez
Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!