A tibeti buddhisták szerint léteznek paradicsomi völgyek a hegyekben, ahová csak bizonyos időpontokban lehet bejutni: amikor a világot hatalmas veszély fenyegeti, itt menedékre lelhetnek a tiszta szívű buddhisták.
A bejülnek, vagyis elrejtett földnek nevezett szent helyekről szóló történetek a tibeti buddhizmus nyingma iskolájának, azon belül is egy Padmaszambhava nevű gurunak köszönhetők, aki leírta, hol találhatók ilyen menedékek, és mik a belépés feltételei. A szövegeket barlangokban, kolostorok belsejében és vízesések mögött rejtette el szerte a Himalájában, és a hagyomány szerint csak a lámák találhatják meg őket, bizonyos előre meghatározott időpontokban.
Nem lehet tudni, hány bejül van, de a legtöbbet valószínűleg még nem fedezték fel. A legtöbbet eddig a Himalája déli, zöldebb, nedvesebb és termékenyebb, vagyis "paradicsomibb" oldalán találták meg.
Néhány ilyen bejülről – például az északkelet-indiai Szikkimben és a nepáli Helambu-, Rolvaling- és Cum-völgyben – a buddhista vallás gyakorlói már évszázadok óta tudnak, és ma már falvak és városok is települtek rájuk. Emellett olyanok is akadnak, amelyeknek a helyét ugyan ismerik, de nem tudják megközelíteni.
1962-ben például egy Tulsuk Lingpa nevű, ismert tibeti láma azt állította, hogy talált egy térképet, amely a világ harmadik legmagasabb hegyén, a Kancsendzöngán található Demosong bejülhöz vezet. A helyet egy csoport követőjével meg is találta, de nem lépett be, hanem visszaindult a többiekért. A kibővült csapat azonban már nem jutott be: lavina sodorta el őket.
A Pemako bejül, amely a világ egyik legmélyebb kanyonjának, az északkelet-indiai Arunácsal Prades államban található Jarlung Cangpo-kanyonnak a legnehezebben megközelíthető részén fekszik, az 1990-es évek elején találta meg egy buddhista gyakorlócsoport Ian Baker buddhista tudós vezetésével.
És van még egy bejül, amit mára mindenki ismer, mégis kevesen tudják róla, hogy szent hely. Amikor a serpáknak a 15. században menekülniük kellett Tibetből a zavargások miatt, Szangja dordzse láma elérkezettnek látta az időt, hogy „kinyissa“ a khumbui bejült. Így elvezette az embereket egy vízben gazdag területre, ahol gabonát termeszthettek és békében nevelhették a jakjaikat.
Ez a hely valóban magashegyi paradicsomnak tűnt azokhoz a zord helyekhez képest, ahonnan a serpák jöttek. Ez a Mount Everest nepáli oldalát körülvevő terület.
A Khumbu régióban található az Everest alaptábora is, ahol nem feltétlenül a spiritualitáson van a hangsúly, vannak azonban olyan szegletei is a Khumbu régiónak, ahol a bejül-szellemiség még mindig erős. Például a meredek, erdős lejtőn magasodó Lavudo-kolostor, az alaptábortól két völggyel arrébb, nyugatra. A szerzetesek szerint a kolostor mögötti nagy sziklában, a Dragkarmában van egy kapu, ami Khumbu titkos, ötödik völgyébe vezet. Úgy tartják, ez a bejül szíve, és itt meditált maga Padmaszambhava, hogy megáldja Khumbut.
Egy hónapra itt hagyni mindent és nekivágni a kalandnak a Föld másik felén sokak álma. Dósa Péter meg is valósította, és elmesélte, mire számítson, aki hasonlóra vállalkozik, ahogyan tette ezt egy kilenc budapesti fiatalból álló csapat is.
(Forrás: BBC, képek: Getty Images)
tibet | szent hely | paradicsom | nepál | himalája
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!