Néhány éve terjed már és a globális felmelegedés miatt egyre népszerűbb.
Az utazási forma arról szól, hogy lényegében olyan helyeket veszünk célba, amelyek egy idő múlva szó szerint és egészen biztosan eltűnnek a bolygóról.
Vegyük például az Antarktiszt.
A '90-es évek eleje óta folyamatosan növekszik az oda irányuló turizmus. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió adatai szerint 1992 és 2020 között megtízszereződött a hideg kontinensre kalandozó turisták száma, a 2019-20-as szezonban előbb 75 ezerre, a 2022-23-as szezonban pedig 104 897-re emelkedett.
A technika fejlődésének és a lehetőségek növekedésének köszönhetően egyre könnyebben megközelíthető, ami egyértelműen kiemelt szerepet játszik ebben,
de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hányan utaznak a Föld legdélebbi kontinensére azzal az ürüggyel, hogy ez lehet az utolsó esélyük rá.
Nick Hunt a The Guardian egyik cikkében azt írja, hogy az "utolsó esély turizmus" komoly kárt okoz a veszélyeztetettnek számító helyeken. Hunt nemrég a svájci Alpokban található Aletsch-gleccseren túrázott , ahol egy kutató biztosította arról, hogy a gleccseren tett túráknak nincs közvetlen hatása az olvadás mértékére, mégis, elég szomorú volt a helyzet arrafelé.
"Megnyugtató érzés látni, ahogyan a gleccseren hulló hó fehérré változtatja a szürkeséget, de ez múlandó. A jövő ideutazói sajnos már egy sziklavölgyben fognak kirándulni" – írja. "A következő kétszáz évben várhatóan minden gleccserünk eltűnik. Tisztában vagyunk vele, mi lesz, és mit kell tenni ellene, de csak mi tudjuk majd, hogy valóban megtettük-e."
Számos utazási célpont létezik – például az Antarktisz és a Nagy Korallzátony –, amely az emberi beavatkozás miatt van veszélyben, ellenben akadnak bőven olyanok is – mint a Cserápundzsi hidak –, melyek valószínűleg eltűntek volna enélkül is.
Ahogy Dylan Thuras, az Atlas Obscura társalapítója mondta egyszer: – A turizmus hatásos. Figyelmet és pénzt generál, de mindkettőt megteheti pozitív és negatív módon is. Arról van szó igazából, hogy törekedjünk rá, hogy a saját utazásainkat a lehető legfenntartóbb módon szervezzük meg. Úgy gondolom, a turizmus abszolút jótékony hatású lehet, amennyiben figyelünk erre.
Ha elvonulnánk valahová a mindennapok zaja elől, a legjobb opció erre egy sziget lehet. Legyen szó akár egy rövid hétvégi bulizásról Ibizán, egy tengerparti pihenésről Szicíliában vagy egy laza kiruccanásról a Kanári-szigetekre, semmi sem áll közelebb egy hibátlan nyári vakációhoz, mint egy kis tenger, homok, napsütés kombó és némi városnézés.
(Forrás: InsideHook, fotók: Getty Images)
látnivalók | klímaváltozás | fenntarthatóság | utazás | eltűnő
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!