Ezek a projektek nagyon sokat tesznek a Föld jövőjéért

Mi tagadás, naponta hallunk, olvasunk aggasztó és vészjósló híreket a Föld állapota kapcsán, legyen szó óceánok szennyezettségéről, globális felmelegedésről, erdőirtástól, vagy széthagyott tonnányi műanyag hulladékról. Összegyűjtöttünk négy olyan projektet, melyek igyekeznek tenni a problémák ellen, hogy újra jobb hely legyen a bolygónk. 

Óceánmegóvás cipővel és Barca-kapussal – Parley for the Oceans

Az óceántudatos dizájn egyik úttörője a 2012-ben egy német világjáró kalandor, Cyrill Gutsch által alapított Parley for the Oceans szervezet, mely művészek, zenészek, színészek, divattervezők, újságírók, tudósok és feltalálók globális hálózataként az óceánok szépségére és törékenységére hívja fel a figyelmet. A Parley for the Oceannak sikerült az, ami kulcsfontosságú lehet a környezetünk védelmében: hidat képezni a tradicionális környezetvédő aktivisták és a környezettudatos civilek között. Mindezt a dizájn világából többek között olyan nagy nevekkel és márkákkal összefogva, mint Doug Aitken, Stella McCartney vagy az Adidas.

A Parley által kifejlesztett környezettudatos, újrahasznosított anyag először 2015-ben az Adidas és a Parley együttműködésében, az NMD_CS1 sportcipővel debütált. A modell a világ első óceáni szemétből készített cipőjeként annyira sikeres lett, hogy idén a páros egy újabb verziójával is megjelent, megőrizve az eredeti lábbeli minimalista dizájnját.

Annak ellenére, hogy az óceánokból származó, újrahasznosított műanyagból készült, zokniszerűen a lábra simuló cipő már ránézésre is szuperkényelmes viselet.

A Parley idén újra nagyot álmodott: nem elég, hogy a világ egyik legnagyobb sportmárkája és egy globális, az óceánok megóvásáért küzdő szervezet összeállt, 2018 áprilisában az FC Barcelona játékosával, Marc-André ter Stegennel közösen egy újabb modellel jelentek meg.

A kikötők mély kékjei és zöldjei inspirálta UltraBoost Parley és női modellje, az UltraBoost X Parley sziluettjei a teljesítményorientált lábbelik technológiáját egy előremutató öko-innovációval ötvözik. A limitált kollekció minden párja körülbelül tizenegy műanyag flakon felhasználásával készült – ráadásul a jobb oldali cipőben egy NFC chipet is elhelyeztek, amihez okostelefonnal csatlakozva a cipő viselője egy exkluzív edukációs élmény keretében még többet tudhat meg a műanyagszennyezésről.

A Parley elég erősen épít a divatipar véleményformáló erejére – talán ezért is jelentette be még 2017-ben az Óceánok világnapja alkalmából együttműködését a Stella McCartney márkával, amely csatlakozva a Parely AIR (Avoid, Intercept, Redesign – megelőz, megállít, újraformál) stratégiához, óceáni műanyagból készült termékekkel igyekszik felhívni a divat- és luxusipar figyelmét az óceánok védelmére.

Hulladékból dizájntermék – Projektek, ahol a fenntarthatóság az első

Mi lenne, ha a hulladék nem az óceánokban, hanem újra a gyárakban végezné? Ezek a projektek pont erről szólnak.

Megtisztítja a vizeket a Föld Bajnoka  – The Ocean Cleanup

Boyan Slat tényleg piszkosul fiatal – 1994-ben született Hollandiában, és mindössze tizennyolc éves volt, amikor megalapította az Ocean Cleanup nonprofit szervezetet. Azóta a mindenre elszánt közösség tevékenysége annyira jelentős lett, hogy – számos egyéb kitüntetés mellett – Boyan magáénak tudhatja az ENSZ legmagasabb környezetvédelmi elismerését, a Föld Bajnoka címet, 2016-ban pedig szerepelt a Forbes “Harminc sikeres harminc alatt” listájában.

A vízen úszó, passzív szerkezet, a Pac-Mannek elnevezett műanyagevő találmány az óceán áramlatait kihasználva a tervek szerint egy évezred helyett mindössze öt év alatt gyűjtené össze a csendes-óceáni szemétfolt felét. Az Ocean Cleanup 2015-ben harminc hajó és 652 felszíni háló segítségével indított kutatást a terület feltérképezésére, amit 2016-ban egy légi expedíció követett. A kutatás során kiderült, hogy a csendes-óceáni szemétfolt körülbelül ötszáz Jumbo Jetnek megfelelő, azaz 80 ezer tonnányi műanyaghulladékot foglal magába, ami négy-tizenhatszorosa a korábbi becsléseknek. Ezt a tömeget 1,8 milliárd, különböző méretű műanyagdarab alkotja, melyeken belül a mikroplasztikdarabok exponenciálisan növekvő tendenciát mutatnak az elmúlt évtizedek kutatásai alapján – azaz több műanyag kerül be egy adott időszakban, mint amennyit ki tudnak tisztítani ugyanannyi idő alatt.

A veszély vitathatatlan, és Boyan Slat előtt még senki sem állt ennyire közel a megoldáshoz – legalábbis csak merjük remélni, hogy a szeptemberben üzembe helyezett szerkezet valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket.

A fiatal holland zseni, aki megmenti az óceánokat – Boyan Slat és az Ocean Cleanup sztorija

Ha a műanyagevő enzim nem működik, még mindig bízhatunk a The Ocean Cleanup csapatában, hogy megmentik a bolygót.

Mi is sokat tehetünk a környezetünkért – Plogginggal

Svédországban – és immáron a határain túl is – a közelmúltban olyan plogging-közösségek alakultak, melyek tagjai kocogás közben összeszedik a széthagyott hulladékot, majd széles mosollyal az ábrázatukon fotókat készítenek a szeméthalommal. Maga a plogga szó egyébként az angol “kocogás” (jogging) és a svéd “felkapni” (plocka) kifejezés kombinációjából ered. Egy Erik Ahlström nevű svéd környezetvédőhöz köthető a mozgalom: a férfi egy kisvárosból Stockholmba költözve nem egyszer belefutott néhány kupac szeméthalomba, akkor kezdett el szemeteszsákkal és kesztyűvel felszerelt kocogócsapatokat szervezni, hogy tisztába tegye a fővárost.

Bár az utóbbi hónapokban lett igazán trendi a plogging, az első ilyen jellegű Instagram-posztokat már 2016 októberében kidobta az internet.

Sőt, a hetvenes évek végén egy mesefilmben megjelentek a hasonló tevékenységet végző szőrös kis állatfigurákból álló The Wombles család tagjai, akik a mások által hátrahagyott szemét összegyűjtésére tették fel életüket. A plogging másik pozitív tulajdonsága, hogy az egyes futósorozatok közti pihenőidőt aktívan tölti el az ember, plusz a szemétért lehajlás lényegében egy mobilitást fejlesztő gyakorlat, ezáltal nagyobb mozgástartományban mozgunk. Természetesen nem csupán futás közben válhatunk ploggerré. Ugyanúgy csatlakozhatunk, ha bringázni, kutyát sétáltatni vagy nordic walkingozni támad kedvünk, illetve baráti társasággal összeállva akár versenyt is lehet hirdetni, hogy sportolás közben ki szedi össze a legtöbb szemetet.

A hygge és a lagom után itt az új skandináv őrület, ami beveszi a világot

Végre egy értelmes kihívás az Instagramon: futás közbeni szemétszedés, amivel mind magunkkal, mind a környezetünkkel jót teszünk.

Papucs műanyag helyett cukornádból – Allbirds

A közelmúlt egyik legizgalmasabb és legjótékonyabb divathoz kapcsolódó akciója a Lacoste nevéhez fűződik, akik az ikonikus krokodillogót (vagy egyesek szerint aligátort) környezetvédő okok miatt lecserélték. Helyettük veszélyeztetett állatfajok kaptak helyet egy limitált kiadású kollekcióban, krokodil (vagy aligátor) helyett szumátrai tigrisek, saolák, jávai rinocéroszok, kaliforniai kondorok és egyéb, kihalás szélén lévő állatfajok tűnnek fel a klasszikus Lacoste-pólókon.

Az Allbirds cég nem cserélte le a logóját, ellenben egy olyan flip flopot állított elő, ami minden más valaha volt flip flopot múlt időbe tesz, ugyanis műanyag helyett cukornádat használtak az elkészítéséhez. A San Franciscó-i brand olyan brazíliai cukornádültetvényekről szerezte be a cukornádat, amely a termesztés során csak nagyon kevés műtrágyát használ a környezetvédelem jegyében. A cég a brazil petrolkémiai vállalattal, a Braskemmel működik együtt, ők Triunfóban lévő gyárukban olyan intézkedéseket vezettek be, hogy azzal segítsék a növény alapú gyanta előállítását. Ráadásul a cukornádgyártás során keletkező mellékterméket úgy dolgozzák fel, hogy közben csak megújuló energiaforrásokat használnak. Nem csak a talp készül cukornádból, hanem a szíjak egy része is. Poliésztert is használnak, de ezt is megújuló energia segítségével készítik, szóval valóban igyekeztek a karbon lábnyomukat minimálisra csökkenteni.

Ez is érdekelhet:

Lélekmasszázs az erdőben – Elvonultunk négy napra jógázni az uzsai vadonba

Különös élmény felnőtt fejjel lemondani kényelemről, intim szféráról, berögzött étkezési szokásokról és a folyamatos túlagyalásról, de megéri.

(Fotók: Archdaily The Ocean Cleanup, Unsplash)

fenntarthatóság | Parley for the Oceans | szemét | lacoste | cipő

FOLYTASD EZZEL

Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod

10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod

Rendeld meg a Roadster magazin 14. számát!

Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom