Egy nap is kevés lesz végigsíelni a világ második legnagyobb sípályáját

Zermatt és Valle d’Aosta hatalmas sípályáinak összekötése után egy nap alatt végig sem lehet majd síelni az ötszáznegyven kilométer hosszú pályarendszert.

Hosszú vita után bólintottak rá a erre gigaberuházásra, amit a tervek szerint 2023-ban adnak majd át. Ez lesz a világ második legnagyobb sírezortja a hatszáz kilométer hosszú pályarendszerből álló franciaországi Trois Vallees után.

Néhány száz évvel ezelőtt a wallisi (ma Svájc területén áll és Zermatt a leghíresebb városa) parasztok átkeltek a Monte Rosa nevű hegység több ezer méteres hágóján, ami a mai Svájcot és Olaszországot köti össze, hogy újabb, megművelésre alkalmas földeket találjanak. A hegy ma Olaszország területén található oldala akkoriban még lakatlan volt. Itt találtak új otthonra, és nem is mozdultak innen soha többé.

Felépítették tipikus falábakon álló kis házaikat, és próbáltak boldogulni az 1700-as évek hideg valóságában.

A világ azóta nem sokat változott itt, olyannyira nem, hogy sokan közülük még sosem jártak a hegy túloldalán lévő Zermattban. Utóbbi a föld egyik legnagyobb és leghíresebb síterepének mondható, tele dúsgazdag turistával a világ minden, de főképp a leggazdagabb tájairól, az év szinte minden napján. Főként persze a téli szezonban.

A szakadék a hegy két oldala között óriási lett. Zermatt a megtestesült földi luxus, ahol a leghíresebb óra- és divatmárkák üzletei ragyognak a főutcán, valamint a több mint ötven, öt- és négycsillagos szálloda és luxus chalet dugig van egész évben. Champolucben egész más az utcakép: télen jórészt olaszok lepik el, de rengeteg a "skibum", azaz megélhetését alkalmi munkából tengető, egész évben síelni vágyó kalandor. Akad két hentes, néhány bár és egy-két teljesen hétköznapi, főleg helyiek kezében lévő sportüzlet túlzásba nem vitt kínálattal.

A champoluc-iek békéje azonban nem tart már soká.

A tervek szerint Zermattot és Champolucot egy sílift köti majd össze, létrehozva a világ második legnagyobb síterepét, a Zermatt–Cervinia–Champoluc–Gressoney–Alagna sípályát.

A beruházás ötvenmillió euróba kerül. Ez a közel félezer kilométer hosszú pálya már akkora (nem beszélve a pályarendszer mellékágairól), hogy be sem síelhető egy nap alatt, vagyis meg kell szállni útközben. Ez a változás gazdaságilag biztosan jót tesz majd a völgynek, de hogy mi lesz, ha az egykor összetartozó, ám háromszáz éve különálló kultúrákat összekapcsolják, senki sem tudja. Mindenesetre a változás szelét érzik a helyiek.

Decemberben megnyitja kapuit Champolucben a Camp Zero, az első luxus szálloda. Ebbe az ultramodern hotelbe a kedves vendég jégfalon keresztül is bejuthat, vagy hajnalban akár helikopterre szállva indulhat innen síelni.

Zermatt és Olaszország között található az Alpok legikonikusabb hegye, a 4478 méter magas Matterhorn, olaszul Cervino. A svájciak imádják az olasz oldalt, mert itt vannak a legjobb éttermek, például a méltán híres és a világ egyik legjobb sípályán álló éttermének tartott Chalet Etoile, melyben a svájci árak töredékéért világszínvonalú ételeket ehetnek.

Már csak a gasztronómiai turizmusból is látszik, hogy Zermatt és a teljes olasz pályarendszer összekötése valószínűleg többet hoz majd az olaszok konyhájára. Zermatt ugyanis valószínűleg a világ egyik legdrágább sírezortja marad. A zermatti ingatlanárak az UBS szerint megközelítik a tizenkétezer svájci frankot, ami inkább virtuális adat, tekintve, hogy Zermattban csak svájci vásárolhat. Nem így az olasz oldalon, ezért szinte biztosnak tűnik, hogy aki eme pályák mellett ingatlanba fektet, az most jó lóra tesz.

Az olasz infrastruktúra még messze van a svájci oldal képeslapra illő utcáitól. A már említett ultramodern luxuscsoda, a Camp Zero mellé még sok-sok új beruházás várat magára. De az olasz oldal báját épp ez adja: Champoluc-ben a mai napig a tulajdonos dolgozik az éttermekben, a városka legjobb pizzeriája a Pizzeria da Martino egy családi vállalkozás, ahol csúcsszezonban apa és fia süti a pizzát.

Az 1600 méteren fekvő kis városka egyszerű kis hotelei klasszikus, alpesi sítlusban épültek, és januártól március végéig dugig vannak. A Hotel Castorban keddenként élőzenés partikon mulathatunk, a Cafe Centraléban pedig minden késő délután a legjobb az aperitivo, ami az olaszoknál köztudottan nem csak ivás, de az ital mellé felszolgált apró és nagyon változatos étvágygerjesztő falatokból áll. Ebben a bárban az utcán is állnak az emberek, mert mindenki Aperol Spritzet vagy Bombardinót iszogat, esetleg klasszikus Proseccót.

A sípályák másik előnye a hosszukon kívül, hogy magasan fekszenek. A legmagasabban, 3883 méteren a leghíresebb pálya, a Ventina teteje van valahol Zermatt és Cervinia között. De Champoluc pályái is hóbiztosak a 3275 méteres magasságukkal, a globális felmelegedés hatására egyre feljebb húzódó hóhatár ellenére. És akkor még nem beszéltünk a Monte Rosa négyezer méteres hegyeiről és gleccsereiről.

Annyi biztos, hogy ha megépül a Svájcot és Olaszországot összekötő sílift, a környék bájos hangulata megváltozik majd, és ez a rezort is felkerül a legtrendibb helyek közé.

Talán érdemes előtte megismerkedni vele, és kiélvezni úgy, ahogy most van. Kicsin, egyszerűen, háziasan. Van, amikor ez az igazi luxus.

(Fotók: Getty, Images, Unsplash)

sípálya | Valle d’Aosta | Champoluc | resort | Svájc