Az 1960-as és a 80-as évek között drasztikus stílusbeli és esztétikai változásokat figyelhettünk meg, ha viszont csak 2003-ig utazunk vissza az időben, már nem is tűnik tekintélyesnek a különbség napjainkhoz képest. Vajon túl gyorsan változnak a trendek ahhoz, hogy a nagyközönség lépést tudjon tartani velük?
Ha megnézzük ezt a 2002-es videót, feltűnhet valami furcsaság. A laza pólós és farmeres szettektől kezdve a frizurákon át a kiegészítőkig mindenki nagyon trendinek tűnik, és manapság sem keltenének feltűnést az utcán.
"Úgy fest, mintha 2000 óta a legtöbb ember ruha- és hajviselete nem változott volna drámaian. Simán készülhetne ez a felvétel 2006-ban, 2015-ben, vagy 2022-ben" – kommentelte valaki a videó alá.
Többen osztják a nézetét:
az általános konszenzus szerint az emberek összességében még mindig úgy néznek ki és hasonlóan öltözködnek, mint húsz évvel ezelőtt.
Ha viszont a 20. század elmúlt évtizedeit idézzük fel, messze nem ez a helyzet. A 60-as és a 80-as évek, illetve a 70-es és a 90-es évek közötti esztétikai eltérések olyan masszívak, hogy a benne szereplők hajviselete és ruházata alapján kis túlzással bármilyen felvételről meg lehet állapítani, mikor készült.
Lehetséges, hogy most értük el a holtpontot? Miért tűnnek a korábbi időszakok drasztikusan különbözőnek, miközben a húsz évvel ezelőtti idők már nem?
Az egyik elmélet szerint azért nincsenek jelentős változások a divatban és a kulturális esztétikában, mert a társadalmi struktúrák és a hatalmi dinamika ez idő alatt csupán alig módosult. "A divat és a művészet azért nem változott semmit közel harminc éve, mert a kilencvenes évek eleje óta lényegében ugyanabban a neoliberális, késő kapitalista rendszerben ragadtunk" – mondja Brendon Lemon humorista a témával kapcsolatos TikTok-videójában, amiben Mark Fisher és Marc Augé akadémikusok munkáira hivatkozik. "Alapvetően a '90-es évek óta ugyanazok a pénzintézetek, stúdiók, divatdiktátorok, zenészek vannak a csúcson az egyes iparágakban."
Ehhez képest a 20. század sokkal viharosabb időszaknak számított a maga hatalmas politikai, művészeti és kulturális változásaival. Az elmúlt két évtizedben viszont – amikor már a technológia fejlődése elvonta a figyelmet, és a fogyasztói társadalom beszivárgott az életünk szinte valamennyi területére –, egyfajta agyzsibbasztó, amnéziás hurokban ragadtunk. Ennek eredményeképpen a popkultúra egyre inkább derivatívvá válik; javarészt a múltból merítünk, vagy a nosztalgiára hagyatkozunk, és kevésbé vagyunk képesek valami mást kitalálni. Brendon Lemon némileg ellentmondásos elmélete szerint a mostani rendszer még körülbelül ezer évig ugyanilyen marad, és minden – beleértve a divatot és a szépségipart –, ezt fogja tükrözni.
A másik dolog, amit figyelembe kell venni, az a divat- és szépségtrendek domináns múltbéli jelenléte. Ha a 80-as évekre gondolunk, mindenkinek volt legalább egy "trendi" frizurája – még a szüleinknek és nagyszüleinknek is. De ma már szinte lehetetlen elképzelni a legtöbb középkorú embert egy manapság felkapottnak mondott outfittel. Míg a mai fiatalok simán követik a TikTok-on felbukkanó mikrotrendeket, addig az idősebbek és a nagyvárosokon kívül élők kevésbé foglalkoznak ilyenekkel már.
De miért alakult ez így?
J'Nae Phillips, a Canvas8 insights szerkesztője szerint a nagyközönség trendek irányába mutatott érdektelensége a közösségi médiának, és a jelenlegi trendciklus gyorsulásának köszönhető. "A 60-as és 70-es éveket egy lelkes ellenkulturális mozgalom jellemezte, amely nagy hangsúlyt fektetett a bevett normáktól történő elszakadásra" – mondja. "Most viszont a trendek népszerűsége sokkal individualistább. Az internet és a közösségi média térhódítása demokratizálta a divatot, lehetővé téve a niche-nek mondott tendenciák kivirágzását. Mostanság a mix-and-match megközelítés elfogadása zajlik".
A trendek ennyire gyors váltakozása miatt a "divatos" öltözködés már nem annyira lekövethető, mint régen. A hétköznapi ember számára eléggé ijesztő – és egyben költséges – lehet lépést tartani a mai mikrotrendekkel, hiszen gyorsan elavulnak.
A digitális kultúránk nem csupán a trendciklus sebességére van hatással. A 20. században olyan szubkultúráknak, mint a modoknak, a rockereknek vagy a punkoknak, fizikai közösségként kellett összegyűlniük valahol. Most viszont, hála az internetnek és a közösségi médiának, már nem kell fenntartaniuk ugyanazt a közösségi érzést, vagy akár fizikai teret – sokan közülük kizárólag online léteznek.
Miután a 20. században szélesebb körben elfogadottá váltak a nagyközönség számára különféle szubkultúrák, azok meghonosítói már kevésbé voltak boldogok ettől. Ennek hatására új irányzatok születtek, amelyek szembementek a fősodorral. "Ezek a szubkultúrák természetesen a mainstream-be tartoznak, így a társadalom különféle korszakai és alcsoportjai markánsan eltérnek már a korábbiaktól. Nem csak arról van szó, hogy totál ellentétesen akarunk kinézni, mint a szüleink vagy az előző generáció tagjai. Eme korszak a hatalmas technológiai fejlődés és termékfejlesztés időszaka is volt, tehát sokkal gyorsabban és könnyebben tudjuk formálni a megjelenésünket" – mondja Gibson.
Abban viszont nem mindenki ért egyet, hogy 2003 óta semmi sem változott a külső megjelenésünket illetően. Az egyik TikTok-felhasználó felvetette, hogy például a The Office vagy a Két pasi – meg egy kicsi sorozatok szereplői azért tűnnek még mindig korszerűnek, mert az epizódokban látható öltözékük és megjelenésük nem éppen az akkori divat csúcsát idézte. "A trendekről van szó. A The Office nem öltözködött trendi módon. Ha megnézed Paris Hiltont 2004-ben, az a szett és megjelenés ma már jelmeznek számít. Ezért öltözködöm a klasszikus divat szerint" – írja.
Attól függően, hogy a világ mely részén élünk és milyen közösséghez tartozunk, a stílusunk és a megjelenésünk visszatükrözi ezt. Bár egy átlagember vélhetően nem fogja az aktuális divat szerint kiszépíteni magát, amikor leugrik a boltba, mégis rengetegen vagyunk, akik biztosan visszatérünk majd egy-egy korábban választott szetthez és feltesszük a nagy kérdést: miért tűnt akkor jó ötletnek?
(Forrás: Dazed, fotók: Getty Images)
húsz év | divat | külső | szépség | változás
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
