Végül eldőlt, hogy Franciaország a bagettet, ezt az isteni, a ropogós héjú, hosszúkás francia kenyeret jelöli a az UNESCO-világörökségi listára. És az is kiderült, hogy kikkel küzdött meg a világörökségi jelölésért!
A bagett-történet pár mondatban, ha esetleg lemaradtál volna róla: a francia pékszövetség 2018 decemberében javasolta Emmanuel Macron elnöknek, hogy támogassa kezdeményezésüket az UNESCO-világörökségi listára való felvételre. A szervezet szerint a 20. század elején megjelent, lisztből, vízből, sóból és élesztőből készült péktermék
az Eiffel-toronnyal együtt Franciaország legfontosabb jelképévé vált, és helye lenne a világörökségi listán.
A tárca március 31-ig nyújthatja be a pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), amely a végső döntést várhatóan 2022 őszén mondja ki, tehát cirka másfél év múlva derül ki, vajon a bagett felfér-e a világörökségi listára.
Ez azért is lenne szerencsés, mert – ahogy a francia minisztérium közleménye is írja – Franciaországban a pékségek száma folyamatosan csökken, elsősorban a vidéki területeken: míg 1970-ben ötvenötezer házi készítésű péksüteményeket árusító pékség volt az országban (790 lakosonként egy), addig jelenleg már csak harmincötezer (kétezer lakosonként egy), és a szerepüket gyakran az üzemileg, adalékanyagokkal készített bagett váltotta fel.
A bagett mellett viszont más francia kuriózumok is neveztek a nemzeti jelölésre:
a párizsi háztetők és a Biou d'Arbois elnevezésű, középkori eredetű ünnepség is pályázott a világörökségre.
Az UNESCO a világ szellemi örökségének listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel egy hosszú pályázat után, amelyeknek először a nemzeti örökségi nyilvántartása kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutathatja be őket az UNESCO illetékes bizottságának.
A bagett amúgy előkelő csarnokba lépne be a világörökséggel: az UNESCO 2018 decemberében a nápolyi pizzasütők mesteri szaktudását (a pizzatészta pörgetését a levegőben) vette fel a világ szellemi örökségének listájára,
miután azt kétmillió ember kérte petícióban.
A Biou d'Arbois-hoz még nem volt szerencsénk, de a bagettnek (és abszolút a párizsi háztetőknek is) mi gond nélkül odaadnánk a világörökséget. És vissza is mennénk azonnal, amint nem ilyen elkeserítő a Szajna-part, és a legendás Shakespeare & Co. könyvesboltba is rögvest betérnénk.
(Forrás: MTI, fotók: Unsplash)
francia | unesco | pizza | világörökség | párizs | Eiffel-torony
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!