Nagy presztízzsel bíró, nemzetközi márkák gyakran dolgoznak együtt kortárs művészekkel, elég, ha eszünkbe jut a Veuve Clicquot és Kuszama Jajoi, Jeff Koons és a Dom Pérignon, vagy Arik Levy és a Hennessy együttműködése. Nem kell irigykednünk már ezekre a külföldi példákra, ugyanis a Zwack Unicum is a művészetet pártoló mecénások táborába lépett. Sok meglepő nincs ebben, a Zwack család generációk óta közeli barátságban áll a művészetekkel és azok művelőivel. A Roadster ott járt az installáció debütálásán, és elbeszélgetett a projektben részt vevő zsűritagokkal és alkotókkal.
Folytatódik a családi tradíció
Aki nyáron a Budapest Parkba, a főváros egyik kedvelt koncerthelyszínére látogat, egy új, Unicum-tematikájú installációval találhatja szemben magát. Sztefanu Marina grafikus- és képzőművész installációját az Unicum receptjét alkotó gyógynövények ihlették, és a park egyik hatalmas fáját alakítja át egy élő képzőművészeti alkotássá. A munkát négy pályázat közül választotta ki a zsűri, amelynek a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke, Zwack Sándor is tagja volt.
„Nagyon büszkék vagyunk, hogy fiatal művészekkel kollaborálhatunk – mondta a Roadsternek Zwack Sándor az installáció bemutatóján. – Én egy olyan házban nőttem fel, ahol a falon minden szabad négyzetcentimétert festmények borítottak. Édesapám imádta a művészetet és a festményeket. Nagyon sajnálom, hogy már nincs közöttünk, mert nagyon büszke lenne arra, amit itt elkezdtünk.”
Pandémia után szabadon
A meghirdetett pályázat célja az volt, hogy teret és felületet adjanak fiatal alkotóknak, és ezzel felhívják a figyelmet az ifjú tehetségek támogatásának fontosságára.
A pályázatra jelentkező művészek feladata a Parkban lévő Unicum fán keresztül megjeleníteni a pandémia nyomán feltörő szabadságvágyat, vagy – ha szeretnénk egyszerűbben kifejezni – olyan alkotást várt a zsűri, ami a legfrappánsabban szimbolizálja, hogy ismét együtt ünnepelhetjük az életet.
„A pályázatok mindegyike nagyon izgalmas volt – mondta Etentuk Inemesit, a Budapest Park kurátora és művészeti tanácsadója. – Ez egy meghívásos pályázat volt, amelynek a szlogenje az volt, hogy Együtt vagyunk szabadok. Marina alkotása tökéletesen illik a hely atmoszférájába. Itt nagyon nagy a vizuális zaj, ez egy pulzáló, vibráló tér, tele vizuális markerrel, ami felhívja az emberek figyelmét arra, hogy ez egy bulis helyszín, egy fesztiválkörnyezet. És Marina munkája illik ide, sőt, este ki is tűnik innen. Ő ugyanis olyan irizáló anyagokat használt, amik megvilágítva egészen sajátságos atmoszférát sugároznak.”
„Alapvetően könnyű volt rácsatlakoznom a pályázat felhívására, mert a szabadságot megidézni két év pandémia után nem esett nehezemre – fejtette ki Sztefanu Marina. – A park szlogenje, miszerint kis időre hagyjuk magunk mögött a valóságot, nagyban befolyásolta az installáció vizuális megjelenését. Alapvetően a valóságtól egy markánsan elütő installációt szerettem volna létrehozni, amelyben megjelennek az Unicum összetevői közé tartozó gyógynövények – persze csak stilizálva, hiszen tudjuk, hogy a recept titkos. Egzotikus papagájok is láthatók, illetve feltűnik a misztikus víztükör is.”
„Ez az élénk vibrálás, amiről Marina beszélt és ami a munkájából árad, engem nagyon eltalált – tette hozzá Zwack Sándor –, és persze a papagájok is tetszettek, a gyógynövényekről nem is beszélve. Sokan nem tudják, de az Unicum receptjének több olyan trópusi alkotóeleme is van, ami közép-amerikai dzsungelekben terem. Szó szerint be kell menni értünk a vadonba, és kiásni őket. Úgyhogy ez a dzsungelhangulat engem nagyon megfogott.”
Segítség a zenészeknek
Nem titok, hogy az előadóművészek életét is megnehezítette a járvány, fellépések hiányában munka nélkül maradtak, az online koncertek pedig nem sokáig jelentettek vigaszt a számukra. Nekik próbált segíteni a projekt azzal, hogy pólóra nyomtatták Marina alkotását (amelyet amúgy meg lehet rendelni a popshop.hu-n).
A papagájokkal, trópusi növényekkel, puttóval díszített póló után befolyó bevételekkel a Fábián Juli Emlékalapítványt és a Save the Backstage szervezetet, rajtuk keresztül pedig a pandémia miatt bajba jutott zeneipari dolgozókat segítik.
Mivel egy Budapest Parkhoz kapcsolódó projektről van szó, nem meglepő, hogy a popszakma is képviseltette magát a zsűriben, méghozzá Marsalkó Dávid személyében. A kultikus Halott Pénz zenekar frontembere jól ismeri a helyszínt, és úgy érzi, az új installáció remekül illeszkedik a Budapest Park atmoszférájába.
„Én több alkotás esetében is azt éreztem, hogy befutó lehet, de kétségtelen, hogy Marina munkája nagyon jól illik a Park atmoszférájába. A koncepciója volt az, ami engem nagyon megszólított. Nagyon ügyesen megfogta a kapcsolódási pontot az Unicum és a Budapest Park között. Sokféle dolgot mixelt össze, és én ezzel nagyon tudok azonosulni. A mi esetünkben is ez a lényeg: egy koncertre sokfelől jönnek, egy koncerten mégis együtt vagyunk. Ezt a sokszínűséget gyúrta egybe Marina installációja. Az Unicumnak, a Budapest Parknak, és nekünk mint koncertzenekarnak pont ez a célunk, az, hogy összehozzuk az embereket. Szerintem ez volt az, amivel végül meggyőzött minket.”
Pop-up kiállítás is debütál
A győztes projekt megvalósult és a Park részévé vált, de a másik három pályázatot is megnézhetjük egy ideiglenes, pop-up kiállítás formájában. Dóczi Attila képzőművész utópikus, a párhuzamos univerzumot és a jövőt egyszerre megjelenítő elképzelését saját tapasztalatai és családi eseményei ihlették. Rédling Hanna fotó- és vizuális művész munkájában a 3D, a klasszikus fotózás és különböző digitális megoldások egyidejű alkalmazásával kísérletezett. Balázs Nikolett képzőművész alkotása pedig a festészet és a szobrászat természetközeli motívumainak ötvözésével öleli át a fát. A terveket több nézőpontból ábrázoló grafikák mellett a művészek saját szavai is olvashatók, amiben a szabadságuk személyes megélését, valamint a művek mögött húzódó inspirációt írják le.
„Én egészen a bemutató napjáig nem láttam teljes fizikai valójában ezt az installációt – mondta Sztefanu Marina. – Természetesen a gyártás minden fázisát végigkísértem, elkészítettem minden projektfájlt, és a többi, de teljesen más élőben látni. Olyan apróságokra gondolok, mint az, hogy a plexilapokon hogyan süt át a fény, hogyan vet árnyékot a földre, vagy hogy a papagájok forgás közben csillognak. Ezek mind olyan esszenciális pluszelemek, amik csak az installáció fizikai valójában jelennek meg. Hogy összességében tetszik-e? Igen, tetszik!”
„Szeretem a Parkot, és az Unicum is közel áll a szívemhez – mondja Marsalkó Dávid. – Utóbbit nem pusztán azért mondom, mert együttműködés van közöttünk, hanem azért, mert szerintem a Zwack család históriája egy olyan hazai történet, amire fel tudunk nézni, és amiből rengeteg erőt tudunk meríteni.”
Lesz folytatás
Ez volt az első alkalom, hogy a Budapest Parkban művészethez kapcsolódó kezdeményezéssel jelentek meg, és nem egy brandingelt tartalomban gondolkodtak. Mondanunk sem kell, hogy az igazgatóság fejének nem lenne kötelező ilyen mélyen részt vennie egy partneri együttműködésben, de a nagy múltú dinasztia művészet iránti elköteleződését tökéletesen szimbolizálja, hogy Zwack Sándor testközelből kísért végig minden fázist.
„Eddig mi főként zenei kezdeményezéseket, projekteket támogattunk nagy lelkesedéssel, de nagyon-nagyon büszke vagyok rá, hogy elindultunk ebbe az irányba is. Bár a Zwack székhelyén sok kortárs művész munkája kapott helyet az irodák falain, de hivatalosan ez az első olyan együttműködésünk, ami a kortárs művészethez kapcsolódik. Külön öröm, hogy a kortárs kategórián belül fiatal művészekkel dolgozhatunk együtt. Úgyhogy én biztos vagyok benne, hogy a jövőben is folytatjuk az ilyen kollaborációkat!”
(Fotók: Hartyányi Norbert)
zwack | unicum | kollab | projekt | szabadság | installáció
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!