Katar kozmopolita fővárosa tökéletes példa lehet arra, hogyan alakulhat át a városkép a következő évszázadban szerte a világon.
Amikor feltesszük magunknak a kérdést, milyenek lehetnek a jövő városai, olyan helyek jutnak elsőként az eszünkbe, mint Sanghaj, Tokió és New York City. Az igazi futurizmust és a jövő építészeti megoldásait azonban érdemes Dohában, Katar fővárosában keresni,
ahol tényleg minden az ott élők igényeinek kielégítéséről szól.
Katar egy ovális alakú félszigeten fekszik, amely Szaúd-Arábiából nyúlik a Perzsa-öbölbe. A terület évszázadokon keresztül fontos halász- és gyöngykereskedelmi központ volt, amelyet különböző arab törzsek irányítottak, míg brit protektorátus nem lett, hogy aztán az 1970-es években függetlenedjen.
Olaj- és földgázkészletének köszönhetően ma a világ leggazdagabb állama, ez az anyagi bőség pedig lehetővé tette az ország számára, hogy olyan kulcsfontosságú területekre fordítson jelentős összegeket, mint a művészet, az orvosi kutatás, az oktatás és az építészet.
A katariak élete valóban fényűző, ugyanakkor szigorú szabályokhoz kötött, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy az első imahívást reggel öt órára ütemezték. A hatalmas hőség miatt a bevásárlóközpontok nemcsak vásárlási, hanem kikapcsolódási lehetőséget is biztosítanak, az utakat luxusautókkal járják.
Katar gazdagsága azonban leginkább az építészetében figyelhető meg. Az elmúlt években olyan ikonikus létesítmények nőttek ki a földből, mint a katari Nemzeti Múzeum, mely Jean Nouvel, a Pritzker-díjas francia építész munkája. Az épületet úgy tervezték, hogy hasonlítson a sivatagi rózsára. Úgy tudni, több mint 250 ezer acélelemmel borították, hogy egymással összeolvadó, 560 ezer négyzetméteres galériaterületet hozzanak létre.
Míg a fő kiállítótér Katar múltjának, jelenének és jövőjének történetét meséli el, addig egy új kiállítást kifejezetten a gyermekek számára alakítottak ki, hogy megismerhessék azokat az élőlényeket, amelyek több mint hétezer-ötszáz éve élnek a Perzsa-öbölben, és melyeket ma a kihalás fenyeget.
Doha belvárosától metróval érhető el az Education City. A közel négyezer hektáros campus területén nyolc egyetem működik, köztük Northwestern, Georgetown és Carnegie Mellon fiókintézményei. A komplexum tervezője Arata Isozaki japán építész és várostervező volt, a kocka alakú, Katari Alapítvány székhelyéül szolgáló épületet pedig Kunlé Adeyemi nigériai építész, az űrhajószerű Nemzeti Könyvtárat pedig Rem Koolhaas holland építész tervezte.
Doha monumentális, ultramodern épületei közül kiemelkedik még az Arab Modern Művészetek Múzeuma, mely a város kortárs művészeinek alkotásait mutatja be. Említésre méltó még a Sidra Medicine is. A négyszáz ágyas, női és gyermekkórház területén tizennégy óriási bronzszobor ábrázolja a magzat fejlődését.
Nemrég megírtuk, hogy csupán egy kivételes és szűk réteg számára, de megnyitott a Qatar Airways legújabb lounge-a a dohai repülőtéren. Az elegáns és kivételes Al Safwában kizárólag a társaság Privilege Clubjának törzsutasai lazíthatnak.
(Fotók: Getty Images)
nagy sztori | jövő | város | sivatag | katar | építészet
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!