A világ első felhőkarcolója csak tíz emelet magas volt, ma már külön kategóriába soroljuk a szupermagas és megamagas épületeket. És az sem véletlen, hogy szeptember 3-án ünnepeljük őket.
Itthon (és Európában) kevésbé jellemzőek, a világ számos egyéb részén viszont meghatározó épülettípusnak számítanak a felhőkarcolók. Sokszor a nagyvárosok igazi szimbólumai, ahol akár kisvárosnyi ember elfér egyetlen épületben.
Bár korabeli „felhőkarcolók” már a középkorban is épültek Itáliában. a mai, modern formájukban 130 évvel ezelőtt jelentek meg. A sűrűn lakott városnegyedekben, ahol kevés a hely építkezésre rendkívül hatékonynak bizonyultak akár iroda-, akár lakóépületnek. És az sem véletlen, hogy éppen szeptember harmadikán ünneplik a felhőkarcolókat:
1856-ban ezen a napon született Louis Henry Sullivan építész, a „felhőkarcolók atyja”.
Sullivant nevezik az amerikai modernizmus atyjának is; a híres chicagói iskola meghatározó alakja, Frank Lloyd Wright mentora volt.
Noha Sullivan tervezte az első modern toronyházakat, a zsánerben elsőnek tartott chicagói Home Insurance Buildinget történetesen nem. Az 1885-ben átadott épület mindössze tíz emelet magas volt, ami akkoriban még szép teljesítménynek számított, de előremutató volt abban is, hogy fém tartószerkezetet kapott – éppen ez tett lehetővé egy 1890-es hozzáépítést, amelynek során további két emeletet húztak rá.
William Le Baron Jenney eredetileg 42, majd a bővítés után 55 méter magas épületét 1931-ben lerombolták, több társával együtt. Természetesen egy megaprojekt, a ma is álló Field Building kedvéért, amelynek délnyugati lobbijában a tulajdonosok emléktáblát helyeztek el 1932-ben a világ egykori legmagasabb épülete előtt.
Jelenleg a világ legmagasabb épülete a dubaji Burdzs Kalifa a maga 828 méterével és 163 emeletével.
Szintén Ázsiában található a következő öt legmagasabb épület, majd következik a 2014-ben átadott, 541 méter magas New York-i One World Trade Center.
Ma már külön kategóriába soroljuk a szupermagas (300-600 méter) és a megmagamas (600 méter fölött) felhőkarcolókat.
Az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója, a 310 méter magas Varsó Torony nincs benne a világ száz legmagasabb épületében.
Az adatokat a felhőkarcolókkal foglalkozó – természetesen Chicagóban székelő – nemzetközi szakmai szervezettől vettük, ahol a lista további épületeit is böngészheted.
Bár a felhőkarcolók műfaja meghatározónak számít, és komoly előnyöket kínál várostervezés szempontjából is, azért nem problémamentes: New York épületei – köztük a híres Empire State Building és a Chrysler Building – összesen mintegy 762 millió tonnát nyomnak, ami nagyjából 140 millió elefánt súlyának felel meg. Ennek pedig komoly következményei vannak.
(Fotók: GettyImages, a nyitóképen Chicago látképe)
chicago | felhőkarcoló | burdzs kalifa | louis henry sullivan
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
