A világ első felhőkarcolója csak tíz emelet magas volt, ma már külön kategóriába soroljuk a szupermagas és megamagas épületeket. És az sem véletlen, hogy szeptember 3-án ünnepeljük őket.
Itthon (és Európában) kevésbé jellemzőek, a világ számos egyéb részén viszont meghatározó épülettípusnak számítanak a felhőkarcolók. Sokszor a nagyvárosok igazi szimbólumai, ahol akár kisvárosnyi ember elfér egyetlen épületben.
Bár korabeli „felhőkarcolók” már a középkorban is épültek Itáliában. a mai, modern formájukban 130 évvel ezelőtt jelentek meg. A sűrűn lakott városnegyedekben, ahol kevés a hely építkezésre rendkívül hatékonynak bizonyultak akár iroda-, akár lakóépületnek. És az sem véletlen, hogy éppen szeptember harmadikán ünneplik a felhőkarcolókat:
1856-ban ezen a napon született Louis Henry Sullivan építész, a „felhőkarcolók atyja”.
Sullivant nevezik az amerikai modernizmus atyjának is; a híres chicagói iskola meghatározó alakja, Frank Lloyd Wright mentora volt.
Noha Sullivan tervezte az első modern toronyházakat, a zsánerben elsőnek tartott chicagói Home Insurance Buildinget történetesen nem. Az 1885-ben átadott épület mindössze tíz emelet magas volt, ami akkoriban még szép teljesítménynek számított, de előremutató volt abban is, hogy fém tartószerkezetet kapott – éppen ez tett lehetővé egy 1890-es hozzáépítést, amelynek során további két emeletet húztak rá.
William Le Baron Jenney eredetileg 42, majd a bővítés után 55 méter magas épületét 1931-ben lerombolták, több társával együtt. Természetesen egy megaprojekt, a ma is álló Field Building kedvéért, amelynek délnyugati lobbijában a tulajdonosok emléktáblát helyeztek el 1932-ben a világ egykori legmagasabb épülete előtt.
Jelenleg a világ legmagasabb épülete a dubaji Burdzs Kalifa a maga 828 méterével és 163 emeletével.
Szintén Ázsiában található a következő öt legmagasabb épület, majd következik a 2014-ben átadott, 541 méter magas New York-i One World Trade Center.
Ma már külön kategóriába soroljuk a szupermagas (300-600 méter) és a megmagamas (600 méter fölött) felhőkarcolókat.
Az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója, a 310 méter magas Varsó Torony nincs benne a világ száz legmagasabb épületében.
Az adatokat a felhőkarcolókkal foglalkozó – természetesen Chicagóban székelő – nemzetközi szakmai szervezettől vettük, ahol a lista további épületeit is böngészheted.
Bár a felhőkarcolók műfaja meghatározónak számít, és komoly előnyöket kínál várostervezés szempontjából is, azért nem problémamentes: New York épületei – köztük a híres Empire State Building és a Chrysler Building – összesen mintegy 762 millió tonnát nyomnak, ami nagyjából 140 millió elefánt súlyának felel meg. Ennek pedig komoly következményei vannak.
(Fotók: GettyImages, a nyitóképen Chicago látképe)
louis henry sullivan | chicago | burdzs kalifa | felhőkarcoló
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Hurrikánbiztos acélfátyol borítja Miami új landmark épületét
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!