A világ első felhőkarcolója csak tíz emelet magas volt, ma már külön kategóriába soroljuk a szupermagas és megamagas épületeket. És az sem véletlen, hogy szeptember 3-án ünnepeljük őket.
Itthon (és Európában) kevésbé jellemzőek, a világ számos egyéb részén viszont meghatározó épülettípusnak számítanak a felhőkarcolók. Sokszor a nagyvárosok igazi szimbólumai, ahol akár kisvárosnyi ember elfér egyetlen épületben.
Bár korabeli „felhőkarcolók” már a középkorban is épültek Itáliában. a mai, modern formájukban 130 évvel ezelőtt jelentek meg. A sűrűn lakott városnegyedekben, ahol kevés a hely építkezésre rendkívül hatékonynak bizonyultak akár iroda-, akár lakóépületnek. És az sem véletlen, hogy éppen szeptember harmadikán ünneplik a felhőkarcolókat:
1856-ban ezen a napon született Louis Henry Sullivan építész, a „felhőkarcolók atyja”.
Sullivant nevezik az amerikai modernizmus atyjának is; a híres chicagói iskola meghatározó alakja, Frank Lloyd Wright mentora volt.
Noha Sullivan tervezte az első modern toronyházakat, a zsánerben elsőnek tartott chicagói Home Insurance Buildinget történetesen nem. Az 1885-ben átadott épület mindössze tíz emelet magas volt, ami akkoriban még szép teljesítménynek számított, de előremutató volt abban is, hogy fém tartószerkezetet kapott – éppen ez tett lehetővé egy 1890-es hozzáépítést, amelynek során további két emeletet húztak rá.
William Le Baron Jenney eredetileg 42, majd a bővítés után 55 méter magas épületét 1931-ben lerombolták, több társával együtt. Természetesen egy megaprojekt, a ma is álló Field Building kedvéért, amelynek délnyugati lobbijában a tulajdonosok emléktáblát helyeztek el 1932-ben a világ egykori legmagasabb épülete előtt.
Jelenleg a világ legmagasabb épülete a dubaji Burdzs Kalifa a maga 828 méterével és 163 emeletével.
Szintén Ázsiában található a következő öt legmagasabb épület, majd következik a 2014-ben átadott, 541 méter magas New York-i One World Trade Center.
Ma már külön kategóriába soroljuk a szupermagas (300-600 méter) és a megmagamas (600 méter fölött) felhőkarcolókat.
Az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója, a 310 méter magas Varsó Torony nincs benne a világ száz legmagasabb épületében.
Az adatokat a felhőkarcolókkal foglalkozó – természetesen Chicagóban székelő – nemzetközi szakmai szervezettől vettük, ahol a lista további épületeit is böngészheted.
Bár a felhőkarcolók műfaja meghatározónak számít, és komoly előnyöket kínál várostervezés szempontjából is, azért nem problémamentes: New York épületei – köztük a híres Empire State Building és a Chrysler Building – összesen mintegy 762 millió tonnát nyomnak, ami nagyjából 140 millió elefánt súlyának felel meg. Ennek pedig komoly következményei vannak.
(Fotók: GettyImages, a nyitóképen Chicago látképe)
chicago | felhőkarcoló | burdzs kalifa | louis henry sullivan
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
