A meleg vizes palack bosszúja, avagy lehet, hogy feleslegesen fűtünk annyit, és vissza kellene térni a középkori módszerekhez.
Nincs hiány vakmerő ötletekben fűtés terén: nemrég egy olyan vállalkozásról írunk, ami szerverek hulladékhőjével fűtené fel medencék vizét (sőt már el is kezdte ezt), nem sokkal korábban pedig egy másik cégről, ami hajózási konténereken szállítaná a gyárak hőjét a városokba. Egy harmadik cég pedig egyenesen azzal számol, hogy a szerverek, adatközpontok és gyárak annyi hulladékhőt termelnek, amiből egész Európát kifűthetnénk.
Erre jön egy újabb ötlet, ami teljesen más irányból közelíti meg az egész kérdést.
Kris De Decker, a Low-tech Magazin szerzője ennél sokkal magasabbra teszi a mércét, és sokkal alacsonyabbra a fűtéshez szükséges hőmennyiséget. Heating peolpe, not spaces (kb. Emberek fűtése terek helyett) című 142 oldalas – a magazinba írt cikksorozatából összeállított – könyvében nem kis részben a fűtés történetére összpontosít, ami szerinte sokkal „lokálisabb” volt.
Vagyis manapság a hőkomfortot az épületek teljes légterének felfűtésével biztosítjuk, ami rengeteg fosszilis tüzelőanyagot fogyaszt, míg történelmileg inkább sugárzó hőforrásokat használtak, amelyek csak egy-egy helyiség bizonyos részeit melegítették fel.
Ezzel az ősi módszerrel De Decker szerint komfortos mikroklímát teremtettek, és olyan „személyes hőforrásokat”, amelyek bizonyos testrészeket melegítettek. A kötet/cikksorozat végén arra jut, hogy nagyon megérné visszatérni eme régi fűtési módhoz, különösen mert az új technológiákkal ezt sokkal hatékonyabban és biztonságosabban tehetnénk meg.
Lehet vitatkozni rajta, kételkedni benne, akár zsigerből ellenezni is, az mindenesetre nem rossz, ha megkérdőjelezzük a mainstream megközelítését, és meglátunk más lehetőségeket is.
Végül is japánban létezik fűtött paplan, amikor nem az egész lakást melegítik fel, csak az ember alvóhelyét, de hasonló példa a fűtőszálas sálak terjedése is. Talán tényleg kevesebb energiából megúszható volna a téli fűtés. Másfelől azt is látjuk, hogy a technikai fejlődéssel olyan jól szigetelt lakásaink vannak/lehetnek, ami mellett feleslegesnek tűnik további trükkökkel próbálkozni.
Mindenesetre ha érdekel a kis fűtéstörténeti mű, itt tudod megrendelni 15 euróért. Kedvcsinálónak néhány fejezetcím:
- Szigetelés: először a test, aztán az otthon
- A melegvizes palack bosszúja
- Az energiacímkék fenntarthatatlan beruházásokra kötelezik a háztulajdonosokat
- Hőtárolós hipokausztok: Légfűtés a középkorban
Az ősi módszerekre úgy tűnik, most is van igény, mert nemrég írtunk az ellenkező irányú hőmérséklet-szabályozásról, azaz a perzsák ősi légkondijáról is.
(Fotók: GettyImages)
otthon | fűtés | lakás | energia | palack
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!