Az utasok számára riasztónak tűnő esetek egy része a gépet irányító profiknak szinte fel se tűnik. Pedig nemcsak, hogy minden alkalommal látják ezeket, hanem tisztában vannak vele, mi történik, és kontrollálni is tudják.
Zajok és mozgások felszállás után
Röviddel a felszállást követően feltűnhet, hogy csökken a hajtóművek zaja. Hogy még rosszabb legyen a helyzet, ez a hang általában azzal a félelmetes érzéssel párosul, mintha zuhanni kezdene a gép. Teljesen érthető, ha egyesek ettől idegesek lesznek, de mindenki megnyugodhat, mert a „valóság” a pilótafülkében egészen más.
A pilóták ritkán szállnak fel teljes kapacitással működő hajtóművel. Ha mégis megtennék, akkor több üzemanyagot használnának el, nagyobb zajt keltenének és gyorsabban kopnának a motorok is. Ehelyett figyelembe veszik az adott napi körülményeket, és arra törekednek, hogy a kifutópálya minél nagyobb részét kihasználják. Ez lehetővé teszi, hogy az elérhető legkevesebb hajtómű-teljesítményre legyen szükség, méghozzá a lehető legbiztonságosabb módon.
A csökkentett teljesítmény a maximálisan rendelkezésre álló kapacitás hetven százalékára korlátozódik. Ez biztosítja azt, hogy ha az egyik hajtómű a felszállás kritikus szakaszában meghibásodna, a másikban még mindig elegendő teljesítmény maradjon ahhoz, hogy a gép biztonságosan elemelkedhessen a földtől.
A kezdeti emelkedés befejezése után a pilóták körülbelül öt fokkal lejjebb engedik a repülőgép orrát.
Az utastérből ez úgy érződik, mintha leállnának a hajtóművek, és a repülőgép zuhanni kezdene.
A pilóták eközben egyszerűen csak megváltoztatják a repülőgép repülési jellemzőit a következő szakaszhoz.
A szárny szélsőséges szögben dől meg
Nincs is annál lenyűgözőbb, mint amikor az ablak mellett ülve mondjuk Grönland felett repülve gyönyörködünk a kilátásban, vagy amikor Kanada északi részén éjszaka a sarki fényt bámuljuk. Viszont azok számára, akik félnek a repüléstől, a szárnyszerkezet látványa némi aggodalomra adhat okot – különösen, ha az mozog.
Amennyiben a repülőgép közepén foglalunk helyet, akkor valószínűleg jól látható az egyenesen kiálló hatalmas fémdarab. Felszállás közben észrevehető, hogy még magasabbra emelkedik és a megnövekedett felhajtóerő hatására a szárny „meghajlik”. Ez elég ijesztően fest és olyan érzést kelthet, mintha átfordulna, de a jelenség nem adhat okot aggodalomra.
Ha a szárnynál ülünk, úgy tűnhet, mintha a repülőgép kilencven fokos „gördülést” hajtott volna végre, és a szárny a föld felé mutatna, ám a valóságban ritkán haladja meg a dőlésszög a huszonöt fokot.
Ez azért van így, mert az utasszállító repülőgépek dőlésszög-korlátozókkal vannak felszerelve, melyek lehetővé teszik, hogy a szárnyak automatikusan visszaálljanak vízszintesbe, ha meghaladják a harminc fokot, tehát a repülőgép nem tud teljesen átfordulni.
Átstartolás
Kétségtelenül az egyik legfélelmetesebb élmény. Órákig tartó egy helyben utazás után végre láthatóvá válik a föld, a hosszú repülésnek mindjárt vége. Ekkor hirtelen úgy érezzük, a gép orra megint felfelé emelkedik, a hajtóművek halk zümmögése meg üvöltésbe vált át. Visszalökődünk az ülésbe, és ismét az ég felé tartunk.
Egész sor tényező okozhatja ezt. Előfordulhat, hogy felhő vagy köd takarja el a kifutópályát, vagy erős szél nehezíti a biztonságos leszállást, esetleg a gép túl közel kerül egy másik repülőgéphez. Az átstartolás azért is megtörténhet, mert az utasok nem foglalták el időben az ülőhelyeiket, ami arra kényszeríti a pilótákat, hogy megszakítsák a kifutópálya megközelítését és újrakezdjék az egész műveletet.
Bár a pilóták ezt érthetően nem tervezik meg előre, ellenben mindig felkészülnek rá.
Minden egyes leszállás megkezdése előtt átbeszélik a pontos tervet, és ami a legfontosabb, azt is, hogy mi fog történni, ha a dolgok nem az elképzelések szerint alakulnak. Ha netán az utóbbi lép életbe, gyakran a legegyszerűbb (és legbiztonságosabb) megoldás újrakezdeni az egészet.
Magasság-váltakozások
A felszállás és leszállás során tapasztalt magasságváltozások aligha lepnek meg bárkit is, de a repülési idő más szakaszaiban is előfordulhatnak, különösen a hosszú távú járatokon. Ennek oka, hogy a gép tömegének nagy részét a szárnytartályokban lévő üzemanyag teszi ki, ami korlátozza, hogy a repülés kezdetekor a pilóták milyen magasra tudnak vele felemelkedni.
Ahogy fogy az üzemanyag, és a repülőgép egyre könnyebbé válik, a pilóták végezhetnek meredek emelkedést – vagy üzemanyag-takarékosabb magasságba repülhetnek.
Ez a folyamat normális repülési fázisnak számít, amiről az utasok ritkán kapnak értesítést, így bár felfigyelhetünk a motorzaj megnövekedésére (különösen a repülőgép hátsó részében) vagy a magasságot jelző számok megváltozására, aggódni azonban nem kell.
Ha esetleg eddig nem gondolkodtál el ezen, itt eláruljuk, miért vannak fehérre festve a repülőgépek, itt pedig azt, hogy miért a bal oldalon kell beszállni a gépbe.
(Forrás: The Points Guy, fotók: Getty Images)
fedélzet | repülés | pillanatok | ijesztő | repülő
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!