A szabadban olvasás élménye inspirálta az Indiai Cricket Club új könyvtárát, egy kortárs, befogadó teret, amit nem egyszerű helyi körülmények ellenére igyekeztek fenntartható gyakorlatokkal tervezni. Az eddigi tapasztalatok alapján jelentősen nőtt a látogatók száma, érthetően, hiszen a tér amellett, hogy látványos, sokrétűen használható.
The Cricket Club of India's new library emerges as a contemporary, inclusive, and environmentally conscious space. Merging nature-inspired design, people-centric programming, and sustainable practices, the library transcends its traditional role, becoming a vibrant hub for learning, interaction, and community engagement.
Milyennek kell lennie egy könyvtárnak a mai, digitális korban? Erre a kérdésre kereste a választ a Covid idején tervezett, tavaly év elején megnyitott mumbai könyvtár. Itt a könyvek mellett az emberek állnak a középpontban, és a hely, ahol találkozhatnak, és megoszthatják egymással a tudást.
A projekt a Tudás erdeje (Forest of knowledge) nevet kapta, a dizájn pedig a természetből merít, abból, amikor egy fa alatt ülünk egy könyvvel, illetve a szomszédos utca gyönyörű lombkoronájából.
A megrendelő a Cricket Club of India, egy exkluzív klub a város (akkor Bombay, ma Mumbai) gyarmati múltjából, melynek fő épülete egy 1938-as, híres krikettstadionra néző Art Deco épület.
A tervező Studio Hinge eredetileg egy másik helyre tervezte az épületet, ám a könyvtár végül átkerült az adminisztratív épület negyedik emeletére, 420 négyzetméteren. Ezzel együtt igyekeztek megőrizni az eredeti koncepció lényegét.
Szándékosan kert-szerűen alakították ki, hogy kapcsolódjon a szabadban való olvasás gondolatához sok természetes fénnyel, és a kinti fakoronákra utaló rácsszerkezettel.
Többcélú tereket terveztek a szomszédos, korábban kihasználatlan Zumba stúdió felújításával, így most filmvetítések, könyvklubok, könyvbemutatók, felolvasások, valamint gyerekeknek és felnőtteknek szóló workshopok otthona is lehet a könyvtár.
Sőt az újratervezés lehetővé teszi, hogy a teret akár újra táncstúdióként használják.
A falak mentén egyetlen polc sem magasabb 120 centinél, így a természetes fény bőségesen áramlik be, míg a felnőttek számára akadálytalan a kilátás, és még „félprivát” zugokat is létrehoznak.
Indiában nagyon nehéz fenntarthatóan kitermelt őshonos fafajokat találni, ezért FSC-forrásokból származó kanadai fát használtak: az ablakoknál sárga cédrust, a polcokhoz nyugati hemlokfenyőt
Indiában nemrég jártunk, akkor egy olyan épületegyüttest mutattunk be, amelynek a megalkotói a hindu és a mogul építészet klasszikus elemeit felhasználva terveztek négygenerációs családi birtokot Rádzsasztánban.
(Forrás: Hinge, fotók: Suryan//Dang)
krikett | mumbai | lista | belsőépítészet | india
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
