A szabadban olvasás élménye inspirálta az Indiai Cricket Club új könyvtárát, egy kortárs, befogadó teret, amit nem egyszerű helyi körülmények ellenére igyekeztek fenntartható gyakorlatokkal tervezni. Az eddigi tapasztalatok alapján jelentősen nőtt a látogatók száma, érthetően, hiszen a tér amellett, hogy látványos, sokrétűen használható.
The Cricket Club of India's new library emerges as a contemporary, inclusive, and environmentally conscious space. Merging nature-inspired design, people-centric programming, and sustainable practices, the library transcends its traditional role, becoming a vibrant hub for learning, interaction, and community engagement.
Milyennek kell lennie egy könyvtárnak a mai, digitális korban? Erre a kérdésre kereste a választ a Covid idején tervezett, tavaly év elején megnyitott mumbai könyvtár. Itt a könyvek mellett az emberek állnak a középpontban, és a hely, ahol találkozhatnak, és megoszthatják egymással a tudást.
A projekt a Tudás erdeje (Forest of knowledge) nevet kapta, a dizájn pedig a természetből merít, abból, amikor egy fa alatt ülünk egy könyvvel, illetve a szomszédos utca gyönyörű lombkoronájából.
A megrendelő a Cricket Club of India, egy exkluzív klub a város (akkor Bombay, ma Mumbai) gyarmati múltjából, melynek fő épülete egy 1938-as, híres krikettstadionra néző Art Deco épület.
A tervező Studio Hinge eredetileg egy másik helyre tervezte az épületet, ám a könyvtár végül átkerült az adminisztratív épület negyedik emeletére, 420 négyzetméteren. Ezzel együtt igyekeztek megőrizni az eredeti koncepció lényegét.
Szándékosan kert-szerűen alakították ki, hogy kapcsolódjon a szabadban való olvasás gondolatához sok természetes fénnyel, és a kinti fakoronákra utaló rácsszerkezettel.
Többcélú tereket terveztek a szomszédos, korábban kihasználatlan Zumba stúdió felújításával, így most filmvetítések, könyvklubok, könyvbemutatók, felolvasások, valamint gyerekeknek és felnőtteknek szóló workshopok otthona is lehet a könyvtár.
Sőt az újratervezés lehetővé teszi, hogy a teret akár újra táncstúdióként használják.
A falak mentén egyetlen polc sem magasabb 120 centinél, így a természetes fény bőségesen áramlik be, míg a felnőttek számára akadálytalan a kilátás, és még „félprivát” zugokat is létrehoznak.
Indiában nagyon nehéz fenntarthatóan kitermelt őshonos fafajokat találni, ezért FSC-forrásokból származó kanadai fát használtak: az ablakoknál sárga cédrust, a polcokhoz nyugati hemlokfenyőt
Indiában nemrég jártunk, akkor egy olyan épületegyüttest mutattunk be, amelynek a megalkotói a hindu és a mogul építészet klasszikus elemeit felhasználva terveztek négygenerációs családi birtokot Rádzsasztánban.
(Forrás: Hinge, fotók: Suryan//Dang)
mumbai | krikett | belsőépítészet | könyvtár | india | dizájn
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!
