A 20. századi rézzel foglalkozó bányaváros valamikor több száz lakónak nyújtotta az otthon melegét. Ma már szellemvárosként kísérti az arra járókat.
A bíbor színű festék egy évszázad alatt sem kopott le az alaszkai Kennecott város épületeiről. A lakatlan, elhagyatott település egykor egy összetartó közösség zajától volt hangos, ma már csak a Wrangell – St Elias Nemzeti Park hegyvonulatai emlékeznek erre a történelmi jelentőségű időszakra.
A 20. század elején a városban virágzott a rézbányászat, de kulcsfontosságú szerep hárult rá az Egyesült Államok villamosításában is.
Az 1900-as években a kutatók a Kennecott-gleccser keleti pereme mentén hatalmas zöld rézsziklákra bukkantak. A rézhuzalok iránti kereslet az egekbe szökött, amikor nagyszabású villamosítási erőfeszítések söpörték végig az Egyesült Államokat, így hamar felismerték, hogy a terület hatalmas potenciállal rendelkezik. Megalakították a helyi rézbányász közösséget, hogy minél jobban ki tudják aknázni a természet adta lehetőségeket.
1911-re a város már vasúti összeköttetéssel is rendelkezett, a aranykorában pedig hatszáz embernek biztosított megélhetést. A munka rendkívül fárasztó volt, a bányákban a hőmérséklet fagypont körül mozgott, a munkaórák száma pedig végtelennek tűnt. A közösség azonban virágzott: nagy társadalmi eseményeket tartottak, télen korcsolyáztak, nyáron bálokat rendeztek. A városban volt iskola, kórház, vegyesbolt és egy kis tejüzem is.
A bánya végül 1938-ban bezárt, miután a lelőhelyek kimerültek, a réz ára pedig csökkenni kezdett. A város ekkor lakatlanná vált, az épületek romlásnak indultak. Az 1970-es évek közepén a hippi életmódot kedvelők lassan elkezdték újratelepíteni, ez azonban nem járt sikerrel,
Kennecott ma is üresen áll.
1998-ban az Egyesült Államok Nemzeti Parki Szolgálata megvásárolta számos épületét és a föld nagy részét, hogy megkezdje helyreállításukat. Ma igazi turistamágnes, amelynek páratlan hangulata van. A turisták hosszú órákat képesek vezetni azért, hogy sétálhassanak egyet az egykori bányaváros utcáin és elképzelhessék, hogy az épületek anno hogyan teltek meg élettel.
Kínában egy távoli szigetcsoporton található Houtouwan faluja, amelyet az 1990-es években gyakorlatilag minden ok nélkül elhagytak a lakosai. A település azonban egyáltalán nem hasonlít más szellemvárosra, mivel a természet visszakapta azt, ami korábban az övé volt,
(Fotók: Getty Images)
alaszka | kennecott | usa | utazás | amerika | szellemváros
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!