Egy 1917-ben épített korábbi katonai raktár a Noma új otthona.
Søminedepotetnek hívták régen a dán haditengerészet által használt épületet, azt megelőzően pedig kétszáz éven át fontos része volt a grönlandi kereskedelmi útvonalnak, leginkább sózott halak exportálásában játszott vezető szerepet.
Napjainkban hosszú évekig elhagyatott épületként tengődött vadregényes környezetben, susogó fák között a tóparton.
Az évszázad eddigi legbefolyásosabb, két Michelin-csillagos vendéglátóhelye fennállása alatt négyszer nyerte el a világ legjobb étterme címet, két évvel ezelőtt mégis bezárt. Persze, ez nem a hanyatlás, hanem egy sziklaszilárd koncepció következménye: a René Redzepi által 2003-ban elindított eszme nem tíz-húsz évre, hanem több évszázadra tervez, ahhoz pedig folyamatos megújulás kell, és egy hely, ami ezt lehetővé teszi – írtuk még májusban a Noma megújulásáról.
Christianában húzták fel a kis faluként aposztrofálható, tradicionális északi stílusjegyeket magán hordozó épületetegyüttest,
melyet ki más is álmodott volna meg, mint korunk építészetének fenegyereke, Bjarke Ingels.
A hozzá köthető BIG a hét kis épületből álló élő és lélegző faluban külön fermentációs helyiséget, előkészítő konyhát, személyzeti étkezőt, üvegházat, pékséget és tesztkonyhát épített, illetve kialakított egy városi gazdaságot is, ahol a menü hozzávalóinak tizenöt százalékát meg tudják termelni.
Az enteriőrért felelős David Thulstrup főleg lakóterekből merített ihletet, ez pedig olyan jól sikerült, hogy minden tekintetben otthonos hely lett a Noma 2.0. Nincs például recepciója, és hidegburkolat helyett minden tömörfa padlóval borított.
A fő vendégtér, a negyven férőhelyes, pajtaszerű étkező teljes egészében fából készült. Inspirációért ebben az esetben a Royal Danish Academy of Fine Arts egyik helyszínéhez nyúlt, összesen negyvenhat köbméter tölgy felhasználásával alakította ki. A fának a bútorokat illetően is fajsúlyos szerep jutott, bár Redzepi kérésének eleget téve az egyszerű, időtálló dizájnt favorizálta. Az étkezőasztal fölötti lámpák mészkőből vannak, az étterem különböző pontjain pihentetett farönkök pedig a koppenhágai kikötőbe sodródott fenyőrönkökből állnak össze.
Számos érdekességet leginkább a konyhája tartogat, melyet az étterem szívében rendeztek be szándékosan úgy, hogy a vendégek belássanak a kulisszák mögé, és követhessék az ételek tálalásának folyamatát. Szintén nem hétköznapinak mondható, hogy egy hagyományos éttermi konyhával ellentétben alig-alig találunk rozsdamentes acélfelületet,
mert gyakorlatilag mindenhol tölgyfából készült elemek uralkodnak.
A méretes ablakoknak köszönhetően valamennyi helyiségben szívesen látott vendég a természetes fény, hogy a személyzet és a látogatók figyelemmel követhessék az időjárás alakulását, és persze elmerengjenek a táj szépségében.
Ez is érdekelhet:
Párizstól Hong Kongig gyűjtöttünk dizájn- és gourmet-pozitív reggelizőket, köztük a magyar gyökerű, New York-i Orwasher’s Bakeryvel.
(Fotók: Costarc.com)
Christiana | Bjarke Ingels | koppenhága | étterem | Dánia | michelin-csillag
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!