Ezúttal egy mini erőműként is működő irodaház épül Trondheimben, a valódi cél viszont teljes kerületeket emelni energiapozitív házakból, miközben a régi épületeket is brutális hatékonysággal újítják fel.
Miközben az Európai Unió arra törekszik, hogy hamarosan minden új épület zéró energiafelhasználású legyen, Norvégiában nem elégszenek meg a karbonsemlegességgel. Emlékszünk erre a formailag is előremutató hotelre, vagy az ugyancsak merész, víz alá bukó étteremre? Mindkettőt a Snøhetta tervezte, amely kulcsszereplő a mostani a történetben is. A dizájnerekből, építészekből, környezetmérnökökből álló Powerhouse-csapat tagjaként sorra emeli az energiapozitív épületeit a világ egyik leghidegebb országában.
„Ha Norvégiában lehetséges, akkor bárhol”
– foglalta össze a helyzetet Peter Bernhard, a szintén a Powerhouse-hoz tartozó Asplan Viak szaktanácsadója a Citylabnek.
2010-ben egy egyszerű kérdéssel indult a Powerhouse: lehetséges-e az épületeket nem csupán karbonsemlegessé tenni, de egyenesen a klímaválság megoldására használni? Azért ez szép kihívás: az EU energiafelhasználásának 40, a szén-dioxid kibocsátásának 36 százalékáért felelnek az épületek. A norvégok azért csak elkezdtek építkezni. Terveztek egy új Montessori-iskolát, átalakítottak négy kisebb irodaépületet, felépítettek néhány új otthont, és terveztek két új irodát. A tapasztalatok birtokában a Powerhouse egy határozott igennel válaszolt a 2010-es kérdésre.
Idén átadják a csoport eddigi legnagyobb munkáját, egyben Norvégia legnagyobb energiapozitív épületét, a Brattørkaia irodaházat a közép-norvégiai Trondheimben.
A nyolcemeletes épület évente 485 ezer kWh áramot termel majd, miközben egy átlagos norvég otthon nagyjából húszezret fogyaszt el egy évben. A megtermelt felesleget a norvég közmű-hálózatba táplálják majd.
És még egy fontos részlet, csak hogy jobban átérezzük a skandináv hozzáállást: a pluszenergia az építőanyagok előállításának környezeti terheit is semlegesíti. Ez azért különleges, mert „az energiapozitív épületek mainstream definíciója nem foglalja magába az építőanyagok előállítását”, magyarázta Jette Hopp, a Snøhetta építésze.
Mindez persze rendkívül komplex tervezést igényelt; mindenütt előnyt élveztek az újrahasznosított anyagok, de folyamatosan tájékozódtak a legújabbakról is, és minden döntés kettős célt szolgált a tervezéskor. „Semmi sem történt véletlenszerűen – jelentette ki Hopp. – Mindenhez több funkciót rendeltünk, így közvetlenül csökkentettük a fogyasztást, mert nem kellett megduplázni vagy triplázni a rendszereket.”
Hasonló aprólékossággal újította fel a csoport az Oslo melletti Kjørbo irodaházat, amelyben most már mozgásérzékelők kapcsolgatják a világítást, a régi csigalépcső már a szellőzőakna szerepét is betölti, a napelemek gyűjtötte áramot el is tudják tárolni, a sötétebb napokon pedig besegít a geotermikus fűtés. A régi ablaküvegeket a beltérbe helyezték át, ezzel is világosabbá téve a tereket, a szigetelést műanyag palackokból gyártott panelekkel egészítették ki, a homlokzatot fémlemezek helyett fával burkolták, melyeket egy japán égetéses technikával készítettek elő.
Az épület fogyasztása 85 százalékkal csökkent. A feles energiával immár fűt egy másik épületet, és áramot ad egy közeli hidrogénautó töltőállomásnak.
Mi más lenne a következő cél, mint energiapozitív városrészek emelése?
Mindezzel pedig valóban mindenki más előtt járnak, mert bár az energiapozitív épületekre több országban felfigyeltek – a leginkább Németországban –, konkrét felkérést egyelőre csak Norvégiában kapott a Powerhouse.
A merész, mégis racionális terveiről ismert Snøhetta ugyanakkor nemzetközi hírnévnek is örvend, hogy tovább ne menjünk, a budapesti Déli Kapu pályázatát is megnyerte. A környezettudatos iroda komoly megbízásokat kapott az Egyesült Államokban és Kanadában is, Európában pedig a Le Monde új, párizsi központját tervezte meg.
Norvégiában pedig – önállóan, és a Powerhouse-csoport partnereként is – egyenesen szárnyalnak. A Brattørkaia új épületként a lenyűgözően felújított Kjørbőnél is előremutatóbb lesz. A tető déli fekvésű lesz, és 26 fokban lejt majd, hogy maximálisan kihasználja a napsütést, a hengeres átrium a lehető legtöbb természetes fényt engedi az épületbe, a finoman ívelt homlokzat duplafalú üvege megfogja az északi szeleket, ugyanakkor segít az átszellőztetésben is.
És még így is igazságtalanok lennénk, ha nem helyeznénk tágabb kontextusba a fenti projekteket. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségével koránt sincs egyedül a Powerhouse. Norvégia deklarált célja karbonmentessé tenni a közlekedést, Oslo – Európa zöld fővárosa 2019-ben – reptere mellett pedig a Haptic és a NOA stúdió tervei alapján épül az energiapozitív Airport City.
Norvégiában törvény szavatolja a barangoláshoz való jogot, vagyis a norvégok néhány szabályt betartva sátrat verhetnek szinte bárhol az országban. Ez pedig a Snøhetta munkáiban is tetten érhető: bárki szabadon kószálhat az épületekben, -en, alatt.
„Hisszük, hogy az építészet az egyik legfontosabb kulturális kifejezési forma manapság, erős szociális hatással – mondja Hopp. – Egy nagyvonalú épület egyben közösséget is épít, és megváltoztatja az épített környezethez való viszonyunkat. Mindannyiunkét, ami hatalmas tett.”
zöld | építészet | irodaház | design | Snøhetta | Powerhouse
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!