Legyen az lopásgátló telefontok vagy betonból formált tortatál, számos izgalmas hazai ötletbe és megvalósításba futottunk bele az elmúlt hónapokban. Az öt kedvenc magyar projektünk sok mindenben különbözik egymástól, de annyi közös mindenképpen van bennük, hogy egytől egyig büszkén mutogatnánk őket bárhol a világban.
Fucktron, a jövőt idéző üvegbillentyűzet
Egy magyar fejlesztés, az üvegbillentyűzet nyerte a 2018-as Európai Formatervezési Díjat. A Fucktron Glass Keyboard amellett, hogy nagyon látványos, jóval több egy sima klaviatúránál: orvosi eszköznek, játékkonzolnak, teljes vagy megosztott kijelzőnek is használható. Alapvetően egy keret nélküli, érintőképernyős OLED-kijelző, ami rövid ideig vezeték nélkül is használható. Antiszeptikus bevonat tartja távol a baktériumokat a felületétől, miközben egy sor egészségi adatot képes diagnosztizálni, méghozzá azon a nyelven, amilyenen az utasítást kapta.
A Fucktron a világ összes billentyűzettípusát tartalmazza, de a layoutot, a hátteret, a színeket egyetlen kattintással lehet módosítani. Mivel teljesen szabadon változtatható a kijelző, ha az egyik oldalra potmétereket varázslunk, a másikon a zenéket variáljuk, máris kapunk egy keverőpultot, de akár egy röntgengép kontrollpanelje is lehet a Fucktron, ahogy bármi más is.
Félelmetes, mit tud a Fucktron üvegbillentyűzet, de az ötletgazda Zoli Kovacs számos más termékkel is letette a névjegyét a dizájn világában. A Sputnik Goods hamarosan saját üzemet épít Kínában, és ki tudja, mi mindent ad még a világnak.
Remodel, a szegedi bútorfelújító stúdió
Kis Mónikáék közel négy éve indították a Remodel stúdiót, a picike műhelyt, ahol munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű fiatalok lehelnek életet pusztulásra ítélt, századközepi modern bútorokba. Egész egyszerűen szerettek volna szép bútorokat felújítani, és ezt működőképesnek látták hátrányos helyzetű fiatalok bevonásával. A projekt végül tényleg megvalósulhatott, és a résztvevő öt fiatal – közülük ketten a Kárpát-Medencei Fiatalokért Egyesületből csatlakoztak a képzés idejére – ülőbútorok felújítására specializált, bútorasztalos- és kárpitosképzést kapott az indulás előtt. Hiába voltak végtelenül lekesek, azt sosem gondolták, hogy a Remodelből márka lesz, már azzal is elégedettek lettek volna, ha a projektben résztvevők sikeresen elhelyezkednek.
Az első két év így is kemény volt, vagy ahogy ők mondják, “pótolgatós”. De ahogy haladtak, és látták, hogy egyre szebb munkák kerülnek ki a műhelyből, elkezdtek gondolkodni, hogyan tudnák tovább folytatni a vállalkozást.
Most már sokkal inkább nehéz azt elképzelniük, hogy mással foglalkozzanak, illetve, hogy a náluk szocializálódó fiatalok máshova, például egy kárpitosműhelybe menjenek dolgozni.
– “Nálunk hiába magas a minőségi követelmény, a légkör sokkal oldottabb. Ráadásul most, hogy a bútoraink megjelennek lakberendezési magazinokban, hírességek lakásaiban és külföldön, már kúl dolog a Remodelnél dolgozni. Pláne, hogy ez már sokkal inkább bútorrestaurálás, mint -felújítás” – mondja Móni. A három és fél év alatt összecsiszolódott a csapat – mindenki tudja, mi a dolga. Mónikán és párján, Rolandon kívül hárman dolgoznak a műhelyben, közülük ketten még az eredeti felállásból, egy hölgy pedig tavaly állt kárpitosnak, hatévnyi közfoglalkoztatás után.
A tervezést – önkéntes munkában – Móni végzi, gyakran órákon át tartó böngészés után választja ki az évszaknak, trendnek megfelelő kárpitokat. Az igazi meló viszont a műhelyben folyik: a bútorok nem csak új huzatot kapnak, hanem teljesen szétszedik őket, megerősítik a csapolásokat, kicserélik a tömőanyagokat, újraszivacsozzák, a farészeket pedig gondosan csiszolják és újralakkozzák. Talán ennek a végtelen precizitásnak és maximalizmusnak köszönhető, hogy egyre több lakberendező, belsőépítész tartozik a Remodel-ügyfélkörhöz.
Egy pályázatnak indult, de társadalmilag is hasznos szívszerelem lett belőle. A Remodel története számunkra a nagybetűs sikersztori.
Vis Vitalis, a Bajnokok Ligájában játszó magyar Fiji-víz
A latin név nem puszta marketingfogás, csak arról van szó, hogy megint a pannonhalmi bencéseknél járunk, egész pontosan az Apátságtól néhány kilométerre fekvő településen, Ravazdon. Itt ered ugyanis az a forrás, amiből a bencések már évszázadok óta isznak, és ahonnan a helyiek is óriási kannákkal hordják a vizet. Nem véletlen, hogy a korábban csak Béla király kútjaként emlegetett forrás vizének palackozása is néhány megszállott, ravazdi vízfogyasztó ötlete volt.
Az eredeti terv szerint ők maguk, manufakturális módszerekkel töltötték volna a forrás vizét a palackokba, hogy aztán az ásványvízpiacon már megszokott 60-100 forintos áron értékesítsék. Mivel ez hobbinak drága, jövedelmező üzletnek meg csekély lett volna, jött az újratervezés. A megoldást a Főapátság jelentette. Beszálltak. A Bencés természetes ásványvízként indult, kiváló minőségű vízből Vis Vitalis, a manufaktúrából kicsi, kompakt, de korszerű üzem lett, tíz alkalmazottal.
Ma már több mint nyolcszáz partnert szolgálnak ki, köztük a legjobb magyar éttermeket és szállodákat. De a gyógyító hatású és kristálytiszta víz már külföldön is hódít: több mint tíz országban kapható, és bár több évtized, mire a beruházás megtérül, az Apátságnál hosszú távra terveznek. a palackot a tudós, feltaláló bencés szerzetes, Jedlik Ányos elsőgenerációs szikvizes üvegei, és autentikus karafok mintájára gyártották. Sokáig azt tervezték, hogy betétdíjas rendszerben, üvegből gyártják a palackokat, de a számítások azt igazolták, hogy az ökológiai lábnyoma az üvegeknek jelentősen nagyobb lenne, mint a PET-palackoknak. Az újrahasznosítás viszont azóta is személyes misszió, a kiürült palackokat minden partnerüktől visszaveszik.
De ahogy a palack, úgy a gyűjtőcsomagolás is különleges, ami nem a jól megszokott, tenyérvágó füllel ragasztott zsugorfólia, hanem egy szép, és kényelmes szállítást biztosító kartondoboz lett.
Ezek után talán már nem meglepő, hogy ez a víz nem az NB1-ben, hanem a BL-ben játszik: csak a palack kerül annyiba, mint más gyártó vize az áruházak polcain.
Régóta tudjuk, hogy az ásványvíz nagy biznisz, de legalább akkora beruházás is. Főleg, ha minden idők legszebb palackjába akarják tölteni.
Safeskin, az iPhone-tolvajok réme
A Sohajda család tagjai közül Júlia, Csongor és Ábel is átélte már azokat a szörnyű pillanatokat, amiket a semmiből beléjük karmoló valóság okozott egy lába kélt telefon képében. Ráadásul rövid időn belül összesen hatszor. Minden esetben megfigyelték, hogy a tolvaj egyből megnyomta a kikapcsoló gombot a készüléken azért, hogy a GPS-alapú követéssel ne lehessen a nyomára bukkanni. Csongor fejéből ekkor pattant ki az ötlet egy üzembiztos védelmi rendszerről: ez lett a Safeskin, az egyelőre csak iPhone-ra kalibrált feltörhetetlen kiegészítő. A kis csapathoz az elektronikai zseni Szilágyi Richárd és az évtizedes hardvergyártási tapasztalattal felvértezett Macher Péter csatlakozott, hogy erőiket egyesítve vágjanak bele a projektbe.
A két darabból álló elegáns tok úgy működik, hogy összezár egy, a telefonra alulról és felülről csúsztatott speciális retesszel. Hátul bőrbevonattal van ellátva. A burkolatot rácsúsztatjuk a telefonra, majd egy kis kulccsal elforgatjuk a benne található három lapos korongot. A hátlapon pici lyukak vannak még különböző színekkel, ezek segítségével tudjuk ellenőrizni, hogy meddig forgassuk a kulcsot, hogy kinyíljon a zár. A védekezéshez magunknál kell tartani még az Eye-t, vagyis a szemet, mert ez kapcsolódik Bluetooth-on keresztül a telefonunkhoz, és érzékeli, ha adott esetben tőlünk messzire kerül. Lényegében a Safeskin fő funkciója az iPhone kikapcsoló gombjának tiltása. Hiába próbálkozik a tolvaj, a készülék semmiféle nyomkodásra nem reagál, pluszban riasztásnál a telefon kijelzőjét is blokkolja.
Hiába a próbálkozás, a Safeskinnek hála semmiféle nyomkodásra nem reagál az ellopott telefon, riasztásnál pedig a kijelzőt is blokkolja.
Cement.project, amikor játék a beton
A Cement.project mögött álló Holló Henrietta betonból kreál különféle tárgyakat az ékszerektől kezdve egészen a nagy kedvencnek számító tortatálakig. A kezdeti pozitív visszajelzéseknek köszönhetően egyre többet foglalkozott a kézműves kozmoszban szokatlannak számító betonnal, mert rögtön ráérzett, hogy ebből jóval többet ki lehet hozni, minthogy alkalomadtán betonbevonatú tárggyal lepi meg a családtagokat karácsonykor. Jelenleg a Csepel Művekben berendezett műhelyében elvonulva tölti mindennapjait, hol reggeltől estig a falak között munkálkodva, hol csak két ügyintézés közben beugorva valamiért.
Számos izgalmas projekten dolgozik, imád kísérletezni. Két ugyanolyan kreálmány soha sem kerül ki a kezei közül, mert a betont nem lehet pontosan egyformára önteni. Stílusát tekintve valahol a minimalista, indusztriális vonalba tartozik, kivéve persze, amikor színekkel dobja fel az alapból szürke, kissé ridegnek ható anyagot.
“Gyermekkorom óta imádok alkotni, legyen szó varrásról, gyertyaöntésről vagy sminkelésről. Rengeteg mindent kipróbáltam már, de a lényeg mindig a kreativitáson volt. A betonhoz köthető mániám egy ebből az anyagból készült, testvéremnek szánt névnapi ajándékra vezethető vissza: formáltam a betonból egy B betűt, aminek a tetejébe növényeket ültettem. Fogalmam sincs, hogyan jutott eszembe és miért, mert előtte egyáltalán nem foglalkoztam vele, de a flow abban a pillanatban elkapott” – meséli Henrietta a betonnal történt megismerkedésének első pillanatait. Nagyrészt egyedi megrendelésre dolgozik. Általában küldenek neki egy elképzelést, amit összehangolnak, bár legtöbbször az eredeti vízióhoz képest sokkal jobb dolgok alakulnak ki ilyenkor. Egyedi, különleges termékeket gyárt, amelyekkel nem találkozhatunk a boltok polcain, és mindent kézzel készít, sokszor még az öntőformákat is.
A cement.project mögött álló Holló Henrietta betonból kreál különféle tárgyakat az ékszerektől kezdve egészen a nagy kedvencnek számító tortatálakig.
Ez is érdekelhet:
Nem muszáj feltétlenül külföldi magazinokat lapozgatnunk vagy kattintgatnunk ahhoz, hogy izgalmas és egyedi épületmegoldásokban gyönyörködjünk.
(Fotók: Sputnik Goods, Remodel, Surányi Miklós, Unger Zsolt, Bercsényi Miklós, Safeskin, Luthár Kristóf, Szlávik Bendegúz, Török Anna)
magyar | billentyűzet | remodel stúdió | projekt | dizájn
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!