Véget ér egy korszak a francia fővárosban.
Kivonják a forgalomból a párizsi metró ikonikus papírjegyét. A 6,5 cm x 3 cm-es, barna mágneses csíkkal ellátott, fehér színű, "carnet" néven ismert jegyet 1900. július 19-én vezették be először. A jegyeket – amelyekből évente mintegy 550 millió darabot adnak el – az érintésmentes fizetésre való átállás miatt cserélik le teljesen – ezzel mintegy 50 tonna papírt megtakarítva.
A Métro Île-de-France Mobilités jegyértékesítési rendszer üzemeltetői jó ideje tervezték már az átállást, a késés okaként azt jelölték meg, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború miatt világszerte hiány mutatkozott az intelligens kártyák pótlásához szükséges mikrochipekből.
A Párizs egyik szimbólumává vált tiketteket a helyiek és a turisták egyaránt jól ismerik. Néhány metróállomáson nem is árulják már, sok ellenőrző sorompó pedig nem olvassa be a papírjegyeket.
Gregoire Thonnat író, aki könyvet is írt a metrójegy történetéről, a France 24-nek elmondta: "Ahogy a metrójegyet kivezetik, úgy tűnik el életünk egy része is. A metrójegy ugyanis fontos része annak, ahogyan Párizst elképzeljük".
Az utasok vélhetően 2024-ig még vásárolhatnak klasszikus metrójegyet, de egy kicsit drágább lesz majd, mint az okoskártyás alternatíva: a papírjegy 1,90 euróba (kb. 800 forintba), a kártya pedig 1,49 euróba (kb. 625 forintba) kerül.
Eközben a párizsi polgármesteri hivatal lemondott az Eiffel-torony lábához megálmodott új épületekről, miután a környezetvédők hónapokig tiltakoztak, plusz közel 150 ezren írták alá a petíciót.
(Forrás: Independent, fotók: Getty Images)
metrójegy | szimbólum | tömegközlekedés | párizs | utazás | eltűnik
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!