Miután egyre gyakrabban áramlik sivatagi levegő az országba, könnyen lehet, hogy érdemes ellesnünk néhány építészeti trükköt is a forró éghajlatok szülötteitől.
Amíg egy gombnyomással a testünknek leginkább tetsző hőmérsékletre állíthatjuk a szoba levegőjét, talán nem igazán hoznak lázba minket a természetes megoldások. Azonban felmerülhet a fenntarthatóság kérdése is, amire a japán viszonyok már rávilágítottak. Éppen ezért próbált a közelmúltban például Madrid is egy olyan organikus eszközhöz folyamodni az utcák hűtésére, amit a Közel-Keleten alkalmaztak. De lássuk, mit is tudtak ők a szelek kedvező irányba fordításáról.
Iráni, egyiptomi utcákat járva feltűnhetnek a házak tetején kéményként ágaskodó, mégis leginkább harangtoronyra emlékeztető építmények.
Ezek a sivatagi városok több ezer éve kifejlesztett, organikus klímaberendezései, amelyek célja, hogy befogják a szelet és lefelé irányítsák a lakótérbe
vagy a föld alatti tárolóhelyiségekbe, ugyanakkor kivezessék a bent felgyülemlő meleg levegőt is.
Mindkét említett ország szeretné magáénak vallani a forróságban igencsak életmentő építészeti eszköz feltalálását,
de úgy tűnik, ebből a versenyből az irániak kerülnek ki győztesen: egy i. e. 4000 körül épült zoroasztrista tűztemplom romjain több kéményszerű építményt is találtak, hamumaradványok nélkül. A Luxor melletti nyomok ezzel szemben csak az i.e. 1300 körüli évekre vezetnek vissza, az ott talált festmények egy előkelő rezidenciát ábrázolnak, melynek tetején két háromszög alakú építmény, vélhetően szélfogó látható.
Míg Egyiptomban a szélfogók többnyire háromszög alakban fekszenek a háztetőkön, és olyan rejtőzködők is lehetnek, mint azt a kairói citadella tetején látjuk, az iráni szélfogók többnyire téglalap alakúak, és mind a négy oldalukon nyitottak, de ez az uralkodó széliránytól is függ.
A világörökségi Jazd városában, mely egyébként a zoroasztrianizmus központja is, és számos történelmi látnivalóval repít vissza a civilizáció gyökereihez, a hat- és nyolcszögletű szélfogók is gyakoriak, miután ott több irányból is kellemes szél fúj.
Nem így az innen nem messze található Maybodban, ahol csak egy irányból üdvözlik a szelet, mert senki nem szeretné, ha a homokkal teli, észak felől fújó sivatagi légáramlatok is bejutnának a házába. A hagyományos perzsa otthonok klímáját egyébként nem bízták egyedül a szélfogókra. A központi, téglalap alakú udvar körül egy nyári és egy téli szárnyra oszlott az épület úgy, hogy a lakrész minden évszakban a leginkább optimális mennyiségű napfényt kapja. A szélfogót ilyenkor a ház nyári részén helyezték el.
Olyan is volt, hogy a toronyból a levegő egy földszinti fülke szellőzőnyílásán keresztül az alagsorba érkezett, ahol még egy medence is hozzájárult a kellemes klíma fenntartásához.
Ebbe a tárolóba a környező hegyekből földalatti csatornákon keresztül érkezett a víz.
A tanulmányok szerint a szélfogók akár tíz fokkal csökkenthetik a beltéri hőmérsékletet, de aki teheti, már ezen a tájon is inkább az árammal működő klímához fordul. Ennek ellenére láthatunk kortárs megoldásokat is szélfogókra, mint például azok, amelyek a Katari Egyetem épületét díszítik.
Ha gyorsan lehűtenéd magad a kánikulában, akkor pillanatok alatt elkészítheted ezeket a frissítő nyári desszerteket, és miközben falatozol, érdemes megnézned ezt a videót.
(Forrás: BBC, Wikipédia, képek: Unsplash, Getty Images)
meleg | Egyiptom | légkondi | kánikula | perzsa
Hat fantasztikus hely Horvátországban, amit ősszel meg kell nézni
Még most is elképesztő erővel hat az 1987-es Év Fotója
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!