Close
Ezért isznak ebben az országban több teát, mint bárhol máshol a világban

Ezért isznak ebben az országban több teát, mint bárhol máshol a világban

Az északkelet-törökországi Haremtepe egy ijesztően meredeknek tűnő hegy tetején pihenő hatalmas, zöld óceán által körülvett szigetnek látszik, holott a nagyvíz helyett teaültetvények zöldellő, bokros sorai ölelik át.

“Ez a hely különleges” – mondja Kenan Çiftçi, a szédítően magasan fekvő faluban található teaültetvény és kávézó tulajdonosa. “Normális esetben teát csak az egyenlítői területeken lehet termeszteni, ám a környék mikroklímája, vagyis a rengeteg napsütés és eső azt jelenti, hogy a tea itt bátran virágozhat.”

Errefelé és Rize-ben – a Fekete-tengerrel határos, párás éghajlatáról, monszunszerű esőzéseiről és lélegzetelállító kilátásáról ismert tartományban – termeszti a tealevelek nagy részét a világ legnagyobb teafogyasztó nemzete.

Utóbbi nem elírás: bár a britek és a kínaiak a teatörténelemben nagyobb figyelmet kapnak, de egyes becslések alapján Törökországban a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás a világon. A Nemzetközi Teabizottság szerint egy átlagos török évente négy kilogrammot fogyaszt a levélből, ami napi négy pohár teával egyenértékű. És ugye 85 millió emberről beszélünk.

A törökök a çaydanlık nevű, szamovárszerű eszközben főzött, erős, laza levelű fekete teát általában kis, tulipán formájú poharakból kortyolgatják. A török tea hagyományos főzési technikája egy sajátos, két egymásra helyezett üstből álló “duplaforraló” rendszerre épül és sok időt vesz igénybe, emiatt a török mindennapi élet lassabb tempót diktál. “A teafogyasztás legalább annyira társadalmi tevékenység, mint amennyire kulináris élvezet” – mondja Hüseyin Karaman egyetemi rektor, aki az év elején egy igazi teakönyvtárat nyitott összesen 938, a teával foglalkozó könyvvel.

A Fekete-tenger bukolikus tájaitól kedzve a kelet-törökországi kurd teakertek laza hangulatán át az isztambuli ultramodern kávézókig  mindenre használják a teát,

legyen szó az idegenek üdvözlésétől a barátokkal való találkozásig; a nap elindításától az étkezés végi lazításig; vagy egy társasjáték közbeni hosszas szürcsölgetésig.

A tea fogyasztása mélyen összefonódott a török kultúrával, és egészen a Selyemút idejéig nyúlik vissza. Annak idején az út menti vendéglőkben voltak külön teaszobák, ahol a fáradt kereskedőket fogadták. II Abdülhamid uralkodása alatt még 1876 és 1909 között az Oszmán Birodalom teljes területén ültettek teát, de a terméshozam gyengének számított, mivel a legtöbb helyen nem volt megfelelő az éghajlat. Később rájöttek, hogy a Fekete-tenger vidéke jóval alkalmasabb a erre, úgyhogy 1947-ben megalapították az ország első teagyárát Rize-ben.

“A nagyüzemi teatermelés itt viszonylag modern jelenség” – teszi hozzá Karaman. “De gyorsan fejlődött és terjedt el, illetve mélyen beágyazódott a kultúrába. Manapság már úgy érezzük, mintha a tea évezredek óta létezne”.

Bár egyes becslések szerint Törökországé a világ teatermelésének tíz százaléka  (tavaly 275 ezer tonnát dolgoztak fel), a legtöbbet mégis belföldön fogyasztják.

A legnépszerűbb az ősi fekete tea fajta, amit Rize terebélyes  teaültetvényein termesztenek. Némi változás azonban érződik, mivel például a 2016-ban alapított startup, a Lazika szakítani látszik a hagyományokkal. A kizárólag kistermelőkkel együttműködő vállalat organikus zöld és fehér teákat állít elő, gyakran helyi alapanyagokat, köztük a közeli Kaçkar-hegységből származó yayla virágot használva, ami lágyítja a tea ízét a helyiek szerint gyógyhatása is van.

“A török tea az emberek régi szokásaira koncentrál” – mondja Emre Ercin alapító. “Nincsenek variációk, mindig ugyanaz az íz. Mi ezen szeretnénk változtatni.”

Úgy tűnik, van is rá igény.

A Lazika 2021-ben még “csak” hét tonnányi kézzel szedett teát dolgozott fel, aztán a termelés jelentősen felpörgött, idén már huszonöt tonnában gondolkodnak. A vállalat egy teázót is nyitott Isztambulban és továbbiakat is tervez. Az alapító szerint a török teafogyasztók szeme kinyílt, nyitottak lettek az új ízekre.

Néhányan más megközelítést alkalmaznak. Aytul Turan például, aki a Rize-ben működő, nők által irányított Tea Chef cég társvezetőjeként dolgozik, 2017-ben Kínában tett látogatása után vágott bele a kézi készítésű teabizniszbe. “Úgy próbálom a legjobbat hozni, hogy a kézzel szedett, friss tealeveleket a teanövény károsítása nélkül, nagy gondossággal és precizitással, a termék szerkezetének megőrzése mellett dolgozom fel” – mondja.

Azzal a tudattal indultak el, hogy nekik, fiataloknak felelősségük van a török tea történetének megismerésében, fejlesztésében és megújításában.

Utóbbiak érvényesek az állami tulajdonú teavállalatra is; a  Çaykur negyvenöt gyárában több mint tízezer embert foglalkoztat. Innovatív laboratóriumaiban a fehér köpenyes tudósok folyamatosan új technológiákat és technikákat tesztelnek a végtermék ízének és állagának javítása érdekében, a pH-szinttől a színtónusig mindent nyomon követnek. Bizonyos keverékekhez a “2,5 levél” eljárást alkalmazzák, melynek során a teabokornak csak a bimbóját és két legfiatalabb levelét veszik le – sokak szerint ennek köszönhető  a legkifinomultabb íz.

A törökök számára a tea a napi étrend egyik legfontosabb része. Miközben a teakultúrájuk folyamatosan fejlődik és új irányok felé tart, a legfontosabb feladata megmarad. Összehozza az embereket, hiszen úgy tartják, tea nélkül nincs élet.

Törökország felfedezése a gasztronómiánál kezdődik. Az ország konyháját a klasszikus fogások, a fűszeres húsok és a mártogatósok jellemzik. Összeállításunkban csupa olyan ételeket mutatunk, amik kihagyhatatlannak számítanak egy török nyaralás során.

(Forrás: CNN, fotók: Getty Images, Unsplash)

fogyasztás | törökország | történet | tealevél | rize

FOLYTASD EZZEL

Ezek a világ legjobb gasztrofesztiváljai

Kiderült, melyik a világ legjobb steakje

Rendeld meg a Roadster magazin 9. számát!
Friss, 220 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas, 20 oldalas melléklettel egészítettük ki, amelyben a prémium spiritek szédítő univerzumába merülünk el. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Instagram