A Norvégia partjainál észak-déli irányban haladó, Steinkjertől a sarkköri Bodøig vezető, 630 kilométeres szakasz sokak szerint a világ legszebb útvonala.
A Kystriksveien, melyet partmenti útként vagy Fv17-ként is számon tartanak, két különböző világot köt össze, a tökéletesen fésült mezőkkel és téglavörös kabinházakkal díszített, kifinomult belső-Norvégiát és a sarkkör jeges zárkózottságát, végtelen horizontjait.
Ha nem Norvégiában járnánk, talán erre a fjordokkal és szigetekkel csipkézett tájra nem is épült volna út, azonban, a norvégok azt vallják magukról, hogyha meglátnak valamilyen akadályt, utat építenek rá, híddal vagy alagúttal küzdik le azt, ami másokat talán megállítana. Persze, ez nem kevés munkába kerül, amit az 1940-es években mintegy százötven rab és munkanélküli végzett el, akik a Kystriksveient megépítették.
Steinkjertől az Északi-sark felé haladva egyre kopárabb és ritkábban lakott területeken vághatunk át, de közben olyan festői kis települések ragadhatnak meg, mint Brønnøysund városa, ahol fényesre mázolt faházak figyelik a csapkodó hullámokat.
Brønnøysund után sziklák, jég, víz és dombok uralják a tájat, és az emelkedő út egyre drámaibbnak tűnik, egészen Sandnessjøen kisvárosáig,
amelyet a Syv Søstre, vagyis a Hét nővér körülbelül ezer méteres hegycsúcsai, a legenda szerint örök büntetésüket töltő trolltestvérek őriznek.
Itt kezdődik a Helgeland-híd, ami egy egyébként nagyobb kerülővel járó utat rövidít ötpercesre, majd hósapkás hegyek között jutunk el Levangig, ahonnan Nesna kisvárosába kompozhatunk át.
Az út tovább többnyire néhány méterre a vízparttól vezet kabinházak és kőkerítések mellett, majd Stokkvågen csendes kisvárosa jön és egy második világháborús erőd Grønsvikben.
Néhol az embernek olyan érzése lehet, mintha az út egy hegyfalnál vagy végtelen víztükörnél véget érne, de végül mindig van tovább.
Az egyórás kompút Kilboghavn és Jektvik között egy hatalmas fjordon vezet át, amely szinte nyílt óceánnak tűnhet, csipkézett gerincekkel a távolban, ameddig a szem ellát. Valahol félúton fut az északi sarkkör, amelyet egy stilizált földgömb is jelöl.
Mielőtt elérnénk Bodøt, még belenézhetünk a Saltstraumen tengerszorosba, a Föld legnagyobb árapály-örvényébe, amely olyan, mint egy vízszintes vízesés.
A három kilométer hosszú, százötven méter széles Saltstraumen-szorosban hatóránként mintegy négyszázmillió köbméter víz fordul meg.
Ha lenézünk a rajta lévő hídról, könnyen elfoghat a szédülés, és úgy érezhetjük, hogy a földet is el akarja nyelni a láthatatlan mélység. Az biztos, hogy ezen a tájon az ember testközelből érezheti meg a természet erejét.
Bodøba vonattal is eljuthatunk, és ha szerencsénk van, már az útról megpillanthatjuk a sarki fényt, ha pedig a karácsonyi hangulatot keressük, ezekben a városokban jó eséllyel megtalálhatjuk.
(Forrás: BBC, képek: Getty Images)
norvégia | utazás | partmenti | road trip | út
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!