Az articsóka az egyik legkorábbról ismert zöldségféle, amelynek már az ókori görög mitológiában is fontos szerepe volt. A hazai gasztronómiában kevésbé használt alapanyag, pedig izgalmas ízvilága és igazán különleges kinézete garantáltan feldobja a vasárnapi ebédeket.
A görög mitológiából az Egyesült Államokba
Az articsóka eredetét a gasztronómiával foglalkozó történészek Szicília és Tunézia környékére teszik, úgy tudni, onnan terjedt el az egész Földközi-tengeri partvidékre. A zöldségféle annyira hosszú múltra tekint vissza, hogy még egy görög mítoszban is központi szerepet kapott. A legenda szerint ugyanis létezett egy Cynara nevű görög istennő, aki valamilyen bűnt követett el az Olümposzon, ezért a főisten, Zeusz úgy döntött: articsókává változtatja, és a földre száműzi. Az ókorban azonban nemcsak a görögök, hanem a rómaiak is szívesen fogyasztották, afrodiziákumként tartották számon.
Később a kontinens belső felében is egyre inkább elterjedt, köszönhetően a kereskedelmi útvonalaknak. Az 1500-as és 1600-as években már szakácskönyvben is szerepelt, Martha Washington Hartichoke Pie receptjében fedezhetjük fel elsőként. Az 1800-as években francia bevándorlók vitték Amerikába, hogy hamarosan ott is elterjedjen.
Így készítsük
Érdemes olyan articsókát választani, amelynek a levelei szorosan egymáshoz érnek. Azok a zöldségek ugyanis, amelyek levelei nagyon szétnyíltak, és esetleg barna foltokat is látunk a felszínén, garantáltan kevésbé frissek.
A mérete nem fontos a frissesség szempontjából, de ha egy kis lilás árnyalatot látunk a leveleken, biztosan nem nyúlunk mellé.
Elkészítése során mindig azzal érdemes kezdenünk, hogy levágjuk a fás szárát, és az alsó részéről leszedjük a sötét színű leveleket. Törekedjünk arra, hogy a leveleknek csupán a kétharmada maradjon meg! Ezután egyszerűen öblítsük le jó alaposan vízzel, majd kis kosárban gőzöljük, hogy az ízvilágát minél inkább meg tudjuk tartani!
Töltsük vagy ne töltsük?
Az articsókát fogyaszthatjuk önmagában is, például köretként egy kevés citromos vajjal meglocsolva. Olaszországban zsemlemorzsával, friss citromlével, parmezánnal, petrezselyemmel, valamint sóval és borssal készítenek egy könnyű tölteléket, amelyet a megpárolt articsóka levelei közé töltenek, hogy aztán a sütőben pár perc alatt megsüssék.
Libanonban és Szíriában csak az articsóka alját töltik meg hagyományos darált marhahúsból, szerecsendióból, kardamomból, fahéjból, szegfűborsból, sóból, borsból és fenyőmagból álló keverékkel. Észak-Afrika és a Közel-Kelet egész területén a darált bárány szintén népszerű alapanyaga a töltelékeknek, ezért azzal is érdemes kísérletezni.
Ez is érdekelhet:
A tejszín teszi igazán krémesen lággyá.
(Fotók: Unsplash, Pixabay)
olasz | articsóka | zöldség | arab konyha | töltelék | gasztronómia
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!