Meglepő, de nem Koppenhága és nem is Amszterdam a világ vezető bringás paradicsoma

A kolumbiai főváros hatalmas kerékpársáv-építési hullámba kezdett – és most azt akarja, hogy útra kelők fele kétkerekűt vegyen igénybe.

Bogotá nem tűnik kézenfekvő opciónak arra, hogy biciklis édenkertként jellemezzék. Többször elnyerte már a „világ legzsúfoltabb városa” címet;  2020-ban például minden egyes lakosa átlagosan 133 órát töltött a dugóban. A dugók és a dudálás helyett azonban egy életképes alternatíva áll a helyiek rendelkezésére az autóval szemben.

A városban több mint hatszáz kilométer hosszú kerékpáros infrastruktúra van kiépítve, amely Latin-Amerikát tekintve a legkiterjedtebb, világszinten pedig az egyik legnagyobb. A legutóbbi bővítés a járványra válaszul történt, amikor Claudia López polgármester – aki amúgy maga is lelkes bringás – nyolcvannégy kilométernyi ideiglenes sávot hozott létre, hogy a lakosok egymástól biztonságos távolságban tekerhessenek. Az ideiglenes kerékpárutak többsége  aztán állandóvá vált, ugyanis a polgármesteri hivatal 2024-re tervezett céljaként 280 kilométernyi sávot szeretne.

Úgy tűnik, a terv működik. 2017-ben az utak több mint kilenc százalékát két keréken tették meg az emberek, míg ez az arány 2020-ra már tizenhárom százalékot jelentett. Egy nyolcmillió lakosú város esetében ez pedig nagyságrendileg jóval több nyeregbe pattanó kerékpárost jelent.

A város kerékpározás iránti szeretete azonban nehézkesen alakult ki. Jaime Ortiz Mariño és Fernando Caro Restrepo építészek ötlete volt, hogy vasárnaponként és nemzeti ünnepnapokon reggel hét és délután két óra között lezárják város egyes utcáit az autók elől, hogy a futók, a kerékpárosok és a gyalogosok biztonságos helyen mozoghassanak. Ami 1974 decemberében nem hivatalos kezdeményezésként kezdődött, mára már a bogotai élet heti rendszerességű alapelemévé vált, és világszerte más autómentes kezdeményezéseket inspirált.

„A La Ciclovía de Bogotá a bogotai identitás fontos része lett – mondja Mariño immáron negyvenhét évvel később. – Ez egy városi jelkép, egy világméretű referencia, ami  határozottan hozzájárult a kerékpározás fejlődéséhez.”

A program viszont csak heti hét órában segítette a kerékpározás előretörését, ezért valami állandóbbra volt szükség a fennmaradó 161-re. Több mint húsz évvel az első Ciclovía után, Enrique Peñalosa 1998 és 2000 közötti első polgármesteri ciklusában kezdődött Bogotá kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztése, aminek eredményeként háromszáz kilométernyi kerékpárút létesült.

„A kerékpárutak segítettek megteremteni a biciklizés új eszméjét, mint olyan közlekedési módot, amely nemcsak a szegényeknek, hanem mindenkinek szól, aki gyorsan akar közlekedni a városban” – mondta Carlos Pardo, a helyi kerékpárosok egyik szószólója és a New Urban Mobility Alliance vezető tanácsadója.

Az infrastruktúra mellett a városnak most többek között a biztonságra, a kultúrára és a felhasználói élményre kell összpontosítania ahhoz, hogy valóban Koppenhága vagy Amszterdam új verziójának lehessen tekinteni. Mivel a közelmúltban több előremutató, a kerékpározást előtérbe helyező kezdeményezés született, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a biciklizés népszerűsége az egekbe fog szökni Bogotában.

Eközben Párizst évtizedek óta egy alaposan beépített, forgalmas, de mégis nagyon romantikus metropoliszként ismerjük. A város szeretné levetkőzni a szennyezett imázsát, és sokkal zöldebbé válni, aminek érdekében komoly lépéseket tesz: 2026-ra „száz százalékban kerékpározható” lenne.

(Forrás: Time Out, fotók: Getty Images)

népszerű | bicikli | bringa | kerékpár | bogota