A skót szárazföldtől tíz mérföldre északra található, hetven különböző szigetből álló szigetcsoportot az északiak Orkneyjarnak, a skótok pedig Orkney-nak nevezik.
A több ezer éves, egészen az őskorig visszanyúló történelmű, római és viking megszállókat is látott szigetek közül manapság húsz számít lakottnak.
Földje termékeny, a szigetcsoport pedig tobzódik az élettől mind a szárazföldön, mind a tengerben; az eget madarak töltik meg, míg a fókák, a bálnák, és a vidrák a vízre tartanak igényt.
Változatos élővilág, meglepően enyhe éghajlat
A szigetcsoport jó néhány, csupán ott megtalálható egyedi fajnak ad otthont. A szigeteket körbeölelő tengerben szürke- és közönséges fókákat, valamint bálnákat és delfineket figyelhetünk meg, a part menti sziklákon olyan tengeri madarakkal találkozhatunk, mint puffinok, cickányok, fekete gémek, vagy hollók. A hínáron élő Ronaldsay-birkák eléggé egyedülállónak számítanak arrafelé.
A sziget egyébként színes virágairól is ismert, ilyen a tengeri aszter, a tengeri kankalin, a tengeri tiszavirág, a közönséges tengeri levendula és a közönséges kender.
A fák nem túl gyakoriak az Orkney-szigeteken, de a Happy Valley nevű erdőben hétszáz fa és élénk kert nő ki abból a földből, ami a múlt században még csak egy mocsaras domboldalként tengődött.
A föld elsősorban régi vörös homokkőből áll, amely metamorf kőzeteken nyugszik.
Orkney némi meglepetésre enyhe éghajlatnak örvend. A telek átlagosan négy Celsius-fokosak, míg a nyári átlaghőmérséklet 12 Celsius-fok körül mozog.
A szélsőséges időjárás-változások hiánya a területen áthaladó öböláramlatnak köszönhető, tehát az ezen a vidéken kellemesnek mondható éghajlat és a termékeny talaj a magyarázata annak, hogy a szigetek évezredek óta lakott, kényelmes és stabil otthont biztosít az ott élőknek.
Zaklatott történelem
Úgy tartják, hogy Kr. e. 3500 óta élnek emberek az Orkney-szigeteken, Skara Brae fennmaradt faluja i. e. 3100-ból származik. Több területet i. e. 2200 körül sokan elhagytak, valószínűleg azért, mert az éghajlatváltozás miatt egy időre távozni kényszerültek.
A sziget településeinek látványosabb építményei – például tornyok, kerekházak és raktárak – még a vaskorban épültek i. e. 700 körül. Nagyjából ugyanerre az időszakra tehető az Orkney-szigetek királyának „meghajlása” a Római Birodalom előtt, és bár Róma soha nem szállta meg a területet, a kereskedelem továbbra is megmaradt a szigetek és Róma között.
A Kr. u. nyolcadik és kilencedik században norvég vikingek foglalták el, és főként a Nagy-Britannia elleni portyáikhoz használták bázisként.
Az 1400-as években került vissza Skóciához és azóta is oda tartozik, annak ellenére, hogy még mindig érezhető némi norvég befolyás.
Mámorító felfedezés
Az Orkney-szigetekre eljutni nem túl nagy kihívás; légi vagy tengeri úton egyaránt viszonylag könnyedén megközelíthető.
Kirkwall például saját repülőtérrel rendelkezik, a Loganair járatokat is üzemeltet oda.
Tengeren nyilván valamivel tovább tart az odaút, ellenben számos komprendszer lehetővé teszi, hogy motorkerékpárt vagy autót is magunkkal vigyünk. Nincs annál felszabadítóbb érzés, mint motorral vagy autóval bejárni és felfedezni Skócia egyik legkülönlegesebb vidékét.
Zöldellő völgyek, havas csúcsok, kristálytiszta vizű patakok, tiszteletet parancsoló várkastélyok és skót duda. Körülbelül így jellemeznénk Skóciát, ahol rengeteg látnivaló várja a látogatót. Mutatunk kapásból ötöt!
(Forrás: The Travel, fotók: Getty Images)
nagy sztori | különleges | utazás | Orkney szigetek | hely | Skócia
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!