A nutellás paródiasörtől Jonathan Franzen áldásáig – Rebák Tibi sörfőző

Rebák Tibi miután az egyik házi sörét Jonathan Franzen Pulitzer-díjas író jóváhagyásával nevezte el Thorazine Sunrise-ra, több svéd és brit sörfőzdét is megjárt. Egyik hazalátogatása alkalmával megcsinálta a kézműves sörök paródiáját, májusban pedig egy olyan sörfesztivált szervez többedmagával Budapestre, ami a régióban párját ritkítja.

Amit ma a sörökről tudok, annak a felét a Tibivel való beszélgetéseinkből és cseteléseinkből ismerem. Először a Rákóczi téri Bohémia sörözőben találkoztam vele néhány évvel ezelőtt, egy közös ismerős jóvoltából. Ő a tanulmányai révén már régen otthonosan mozgott a sörök világában, mi csak nézegettük, hogy nahát, egy ország ,és mennyiféle sör! Beszélgettünk persze ezekről is, legjobban azonban az fogott meg, hogy ugyanolyan lelkesen mesélt egy többórás lengyel vonatútról, amely során lealkudott valami helyi nagyipari sört pár złotyival, mint az előttünk apadó porterekről.

A második emlékezetes találkozásunkkor ő nem volt ott, csak a Thorazine Sunrise névre keresztelt söre, amit a 2015-ös Főzdefeszten kértünk ki a Városligetben. A sör momentán nem pörög sehol, egy következő főzésre vár, de a sztorija elég jó:

– "Jonathan Franzennel a 2015-ös Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon találkoztam, a két és fél órás sorban állás alatt bőven volt időm agyalni, hogy mégis mit írassak a könyvbe. Mivel a nyári Főzdefesztre szánt söröm még keresztelőre várt, és gondoltam, ő is unhatja már az ugyanolyan köröket, így hát amikor végre sorra kerültem, rákérdeztem, nem lenne-e gond, ha az egyik regényében szereplő fiktív lemez, a Thorazine Sunrise után nevezném el a sört. Ő pedig örömmel egyezett bele, és adott engedélyt írásban is" – meséli Tibi a kezdeti lépéseket.

Most valószínűleg nála van az egyik legértékesebb példány a Javítások-ból.

Ezután nem sokkal viszont hatalmas fordulat történt: válaszlevelet kapott a BrewDog főzőmesterétől egy akkor már fél éve elküldött önéletrajza kapcsán, így néhány interjúzás és egy próbahét után kijutott a skót főzdéhez Ellonba, ami már akkor nagyon erős névnek számított a kraftsörös színtéren. Itt lehúzott egy kemény évet. Baromi sokat tanult és fejlődött, de a kezdeti lelkesedésen felülkerekedett a cégnövekedés hihetetlen tempója, és hogy sok régi meghatározó arc és barát hagyta ott a céget; egyre inkább látta, hogy máshol a helye. És hát az észak-skót kisvárosi léttel sem tudott hosszan megbarátkozni.

– "Ezt követően elmentem a legnagyobb városba, ahova lehetett, Londonba a Signature Brew-hoz, ami egy specifikus, főleg zenekaros sörökkel foglalkozó kisebb főzde."

Velük még az Élesztőben ismerkedett meg egy Mastodon-sör premierjén, tehát a haverság már megvolt. Itt már két sörfőző dolgozott alatta a kis csapatában: recepteket írhatott, engedték beszállítókkal tárgyalni, részt vett a főzde fejlesztésében. Csak egy példa: a Magyarországon is járt Slavesnek is készített receptet, ami egy fekete India Pale Lager lett, épp olyan underground sör, mint maga a banda.

De így ismerkedett meg a híres poppunk-zenekar, a Millencolin frontemberével, Nikola Sarceviccsel is, aki szintén sörfőzéssel foglalkozik mostanában.

A Signature fejlődése viszont lassabb volt a tervezettnél, nem volt lehetőség arra az intenzív szakmai munkára, amit Tibi belőtt magának, így egy újabb év után barátsággal ugyan, de ismét továbblépett.

Noha kapott ajánlatokat több helyről is, ezután pár hónap szünet és utazgatás következett. Gondolkozott saját vállalkozáson is, hiszen addigra már csomó olyan ötlete lett, amit tudta, hogy más főzdéknél nem tud megvalósítani. Többen mondták neki, hogy a tapasztalatait és a kapcsolati hálóját felhasználva dolgozhatna itthon, hogy visszaadjon valamit a hazai sörszíntérnek.

Ekkor történt egy szerencsés kimenetelű baleset egy grúz vakáción, amikor is egy nyolcméteres hegyoldalról csúsztak le autóval a Stepantsmindában, a Kazbek lábánál.

Mikor mindannyian egészben kiszálltak az autóból, Tibinek két dolog futott át az agyán: – "Ha egyszer autót veszek, az Nissan Xterra lesz, valamint hogy talán ideje felhagyni külfölddel, és a felgyülemlett ötleteimmel végre otthon belevágni egy saját projektbe."

Végül egy Facebookon felugró álláshirdetés nyomán novemberben mégis a göteborgi Poppels Bryggerinél kötött ki. Ez azonban már egyfajta visszatérésnek számított, hiszen a Brewdog előtt már dolgozott a Höganäs Bryggeri kis svéd főzdénél. Ami viszont kronológiailag fontosabb, eddigre szerencsére megalapozódott a saját projekt, a BPBW – Beer Week in Budapest koncepciója is néhány magyar haverjával közösen.

Ez utóbbi fesztivál azért lesz nagyon különleges, mert tíz hazai főzde mellett Európa számos országából és az Egyesült Államokból is érkeznek neves sörfőzdék, köztük az összes, jelen sztoriban említett is.

És nem csak a söröshordók jönnek, hanem bennük aktuális, exkluzív főzetek lesznek, amiket pedig maguk az őket megálmodó sörfőzők csapolnak ki a kóstolónapokon.

Szuper történet tehát ez így, onnan nézve meg még inkább, hogy ha Tibivel bármikor összefutunk, ezekről továbbra is ugyanolyan lelkesedéssel beszél, mint arról, hogy ja, egyszer tényleg meg kéne nézni, le kéne főzni, esetleg, hogy egy ideális világban milyen lenne a Kőbányai típusú legalapabb sör, vagy a legutóbb éppen a csakajósörös Kővári Gergővel közösen megálmodott Parody Brewing – ezzel a sörfőzővilág túlkapásig extrém és sokszor sznob főzeteinek akartak fricskát mutatni.

Az első, Hopaholicban megejtett közösségi főzést egy újabb, aztán még egy követte, míg hirtelen azon kapták magukat, hogy első sörükből, a Nutellát és hatvan másik édességet tartalmazó Insulin Pumpból már ezer liter érlelődik.

Közben egy berlini együttműködés is körvonalazódik: – "Még mi sem tudjuk, hova fut ki a történet, de egyelőre mindketten baromira élvezzük ezt a kis játszóteret, ahol olyan dolgokat művelhetünk sörfőzés címén, amiknek az iskolában és az iparban azonnali bukás és kirúgás lenne a vége."

Ez is érdekelhet:

(Fotó: Pálfi Balázs)

sör | brewdog | poppels | sörfőzde | sörfőzés