Vannak dolgok a repüléssel és az utazással kapcsolatban, amelyeket természetesnek veszünk. Például ritkán gondolkodunk el rajta, miért a bal oldalon szállunk fel a repülőgépre. Most eláruljuk.
A bal oldali beszállás még a brit légitársaságoknál is alap, ahol – ha a járművezetési szokásokat vesszük figyelembe – inkább a jobb oldalról történő fedélzetre lépésnek lenne értelme, az utasok mégis a másik oldalon üdvözlik a személyzet tagjait.
Természetesen akadnak kivételek a szabály alól (ilyenek a kis, kétszemélyes repülőgépek), de a kereskedelmi járatok egyoldali beszállásának két fontos oka van.
"A korai repülőtereket úgy alakították ki, hogy a gépek a terminál előtt gurulhattak, és aztán megállhattak, hogy leszállhassanak az utasok" – magyarázta az amerikai légierő egyik volt pilótája.
"Ez a megoldás hasznosnak bizonyult a pilóta számára, mert így fel tudta mérni a szárnytávolságot a terminál épületétől és meg tudta oldani, hogy a repülőgép ajtaja a terminál bejárata elé kerüljön".
Ha pedig az utasok a bal oldalon maradnak, akkor nem lesznek útjában a jobb oldalon tartózkodó, a gépet tankoló földi személyzetnek sem.
A másik ok a tengerekre, illetve a hajózásra vezethető vissza. A "port" és a "starboard" kifejezés a hajó bal és a jobb oldalára utal, bár utóbbi valójában a "steerboard" elhelyezésére reflektál, amely a hajó kormánylapáthoz hasonló része. Ennek az elhelyezése megkövetelte, hogy a bal oldal legyen az, ahonnan be- és kiszállnak az utasok, a legtöbb repülőgép-tervező pedig ugyanezt a konvenciót követte.
A rutinos utazók számára a felszállás előtti, légiutas-kísérő által bemutatott tájékoztató rutinszerű, már-már érdektelen. Vannak azonban különböző hangjelzések, amelyek menet közben szintén információkat közölhetnek.
(Forrás: Travel and Leisure, fotók: Getty Images)
bal oldal | repülőgép | repülés | magyarázat | beszállás
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!