Ha az ember Budapesten él, biztos járt már egy 81font által tervezett szórakozóhelyen. A Doboz, a Société vagy a Mazel Tov tereit is a cég alapítója, Szendrő Péter belsőépítész jegyzi, aki a Highlights of Hungary-díj nyerteseként vállalta idén először a kurátori szerepet is.
– Az egyike vagy azoknak a kurátoroknak, akik korábban jelöltek voltak. Hogyan befolyásolta ez a karriered?
– A Forbes különdíját kaptam meg. Addigra már bezsebeltem néhány díjat, de a Highlightson szerzett érdem különleges. Bizonyos elismerések szakmailag jelentenek sokat, a Highlights listáján szerepelni viszont egy magasabb szint. Itt olyan kulturális akciók mérettetnek meg, kategóriák nélkül, amelyek mellett megjelenni már önmagában is dicséret és biztatás. Nagy szó pusztán ott állni ezekkel a kiválóságokkal egy platformon.
– Te mi alapján jelöltél?
– Elég vegyes a jelöltjeim listája: az Ykra hátizsákok, a Beyond the Standard utazásszervező vállalkozás, akik tömegturizmus helyett egyedi kalandokat kínálnak szabad jellemeknek, a Tilos rádió, ami kimondani is súlyos: huszonkilenc éve töretlenül áll a széllel szemben, a Lumoconcept egyedi lámpái, és a Kolorádó fesztivál. Sejtettem, hogy a kurátorok között népszerűek lesznek a fenntarthatóságot vagy például a közösség erejét támogató projektek. Úgyhogy megvizsgáltam, nekem mihez van szoros kötődésem, amivel személyesen azonosulni tudtam, azzal talán kissé az ördög ügyvédjévé váltam a sok társadalmilag fontos ügy között.
Mint vállalkozó, az én szememben az egyik magasan pozicionált érték az, ha piaci alapon működő, önerőből létrehozott sikeres vállalkozást látok. Tudom jól, az ötlet nem elég, és az a kitartás, elszántság és profizmus, ami ezeknél megjelenik, engem lenyűgöz. A BTS (Beyond the Standard) azt a semmihez sem hasonlítható érzést nyújtotta, amikor velük utaztam, mintha újonnan megismert haverokkal járnám a világot. A Kolorádó úgy underground, hogy nem undergroundoskodó. Ráadásul egy olyan helyen szervezik, amiért még a belvárosiak is hajlandóak gyalogolni. Nem egyszerű a kijutás, és amikor megérkezel, akkor jön a csoda: nincs térerő! Végre beszélgetünk egymással, és még fotókat sem nagyon készítünk, mert nincs kivel megosztani. A Tilos pedig elképesztő, hogy nonprofit szervezetként él és túlél, hála a közösségi finanszírozásnak, generációk óta hallgatható, és így minden politikai rendszerben meg tudott maradni önazonos, hiteles médiumnak. Nekem egy oldszkúl autóm van, rádió szól benne, és miközben töprengtem a jelölteken, vezettem, és rájöttem, hogy abszolút a listán a helye Tilosnak!
– Ha létezik "fast fashion", akkor az IKEA, a Tiger, a Ysk kábé a "fast dizájn". Te vásárolsz ezekben az üzletekben?
– Igen, előfordul velem is, hogy bizonyos termékeket tőlük szerzek be, ezek a cégek demokratizálják az ízlést, közben konzerválják az igényes középszerűséget, felállítva egy új, igényesebb dizájnstandardot. Nem állítom, hogy ez feltétlenül jó, de azok, akik ezek között a tárgyak, és nem az egyen Panni székek és műkoloniál vitrinek között nőnek fel, biztosan nyitottabbá válnak később a minőségre és non-kommersz ízlésre. Innen már csak egy kisebb ugrás, hogy a személyes teret egyedileg, színvonalasan rendezzék be, olyan tárgyakkal, amikkel kapcsolatban állnak. Igenis, meghatároz bennünket, a gondolatainkat, a rezgéseinket az, ami körülvesz minket. Itthon még mindig egy felesleges tantárgyként tekintenek sokan az oktatási rendszerben a rajzra és ezen keresztül a gyerekek vizuális ízlés formálására. Ezek a lakberendezési multik hidat jelenthetnek a silány, unalmas holmik és a nívósabb dizájn között, ahonnan már megindulhat az eredeti, sablonoktól kevésbé terhelt személyes ízlés kifejlődése és térnyerése.
– Milyen volt a gyerekszobád?
– Hú, ez a kérdés messzire visz. Anyukám építészmérnök, apukám gépészmérnök. Akkor a biedermeier stílus volt a legmenőbb alternatívája a kor tömeggyártott szocialista tucat műremekeinek. Szüleim – már amennyire a vasfüggöny mögött lehetséges volt – keresték a szépséget. Szombat délelőtt Ecseri bolhapiac, vasárnap Pecsa. Már kiskoromtól kezdve vittek magukkal, ami eleinte nyűg volt, de aztán valahogy mégis belejöttem. Később kaptam zsebpénzt, és én is elkezdtem seftelni G.I. Joe-kkal meg a Matchboxaimmal. A kazettákból poszterek lettek, és onnan már csak egy ugrás volt az első lámpa.
– Zsúfolt lomiszoba? Ragaszkodsz a tárgyaidhoz?
– Bevallom, bérelek egy raktárhelyiséget. De amúgy igen, elég nagy halmozó vagyok, és tárgyfetisiszta.
– A te munkádban hogy jelenik meg a Highlights legfőbb értéke, az innováció?
– Ma már recyclingnek meg vintázsnak hívjuk azt, hogy régen használt termékekből, olcsóbban, okosban kellett megoldanunk mindent. Mindig is kedveltem a patinás holmikat, bontott anyagokból dolgozni. Ahogy Coco Chanel mondta: "A nemes anyagok szépen öregszenek." Tíz éve kétféle szórakozóhely létezett, a romkocsma, ami a nyaralókból összehordott bútorokat jelentette, meg az olyanok, ahol csak egyenes derékkal és zakóban lehetett helyet foglalni. Mára szerencsére itthon is megjelent az átmenet. Sőt, ott tartunk, hogy egy plazában is lett igény, méghozzá megrendelői oldalról a színvonalas, egyedi belsőépítészeti megoldásokra. Persze, ez alkalmazott művészet, de sokkal jobb úgy nekilátni, hogy támogatják az embert abban, hogy úgy végezze a munkáját, hogy azzal pozitív hatást gyakorolhat másokra. Külföldön a "food court", azaz a vendéglátóhelyeket gyűjtő terület a plazában egyáltalán nem egy lenézett építészeti feladat, és remélem, hogy az Etele Plázában sikerül is bebizonyítanunk, hogy mindenütt van helye a átgondolt dizájntervezésnek. Nekem ez a szemlélet összefügg a Highlights szellemiségével: hatást gyakorolni és értéket teremteni, kihasználva minden adódó lehetőséget.
A szavazás lezárult, de a legértékesebb hazai történeteket egész évben elhozzuk! Ismerkedj meg a jelöltekkel, vagy szoríts kedvenceidnek! Kövesd figyelemmel a gálát, amelynek részleteivel jelentkezünk február 21-én pénteken!
Ez is érdekelhet:
(Fotó: Zombori András)
építész | szendrő józsef | highlights of hungary | épület | dizájn
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!