Amikor az épület falai között sétált Jaksa Bálint, úgy érezte, mintha egy valóra vált álom szereplője lenne.
Bálintot épületfotósként ismerjük, de ahogy a honlapján látható, reklámokat is készít, azonbelül is több kategóriában dolgozik. Ahogy a Roadsternek adott korábbi interjúban fogalmazott: "All round playernek mondanám magam, szeretem a legkülönfélébb megbízásokat, bár az építészet és a reklámon belüli témák totál különböző világok, de mindegyik én vagyok."
Amikor az álommunkáról kérdeztük, előkerül a két fő csapásirány, az építészet és az extrémsport: "Álommunkának talán Zaha Hadid valamennyi épületének befotózását, és mondjuk Travis Pastranával az összes általa űzött sportágban való fotózást hívnám."
Akkor ugyan nem említette, de lényegében Abu-Dzabi Louvre-jának befotózása is az álmai közé tartozott, ami a közelmúltban megvalósulhatott. "Régóta nézegettem, és hihetetlenül vágytam saját fotókra onnan. Vannak épületek, amelyek annyira tetszenek és egyben vonzanak is, hogy ha tehetem, akkor mindenképp szeretném élőben látni őket, mert hiába az internet, a Louvre épületének hatását nem lehet elképzelni. Még most is nehezen tudnám szavakba önteni, milyen volt az első pár lépés benne. Mondhatnám, idén sokkal előbb jött a karácsony" – mondja Bálint a párizsi Louvre sivatagi testvéréről.
Különleges koncepciója most nem volt, ahogy mondta, "negyvenhét fokban csak mentem az ösztöneim és az érzéseim után." Szép szögeket és átnézeteket keresett.
Az épület legizgalmasabb részének a tetőszerkezetet választotta, mert szerinte kevés szebb dolog van annál, mint amit ott megalkottak.
Másik kedvence a kijárat melletti lépcsős szekció, valamint a kis benyúló sziget és a közösségi pihenőtér számára izgalmas, és egyben látványos elemekből áll.
Ha egy szóval jellemezné a Louvre-t, az a monumentális lenne. "Egyszerűen akkora a tér, hogy fotósként szinte éreztem a súlyát, és csodáltam mindazt a munkát, amit a tervezők és a kivitelezők megalkottak. Konkrétan emlékszem az első pár lépésre, amikor beértünk: az egész olyan volt, mintha egy valóra vált álomban lennénk."
A Louvre Abu Dhabi az első olyan múzeum, amely Franciaország határain kívül esik, és a párizsi Louvre nevét viseli, illetve egyben az arab világ első univerzális múzeuma is. Állandó gyűjteménye mintegy hatszáz műtárgyból áll, közülük kétszáz már a 2017 novemberi nyitástól látogatható. A Pritzker-díjjal kitüntetett Jean Nouvel francia építész által tervezett épületben a látogatók megérthetik a különböző kultúrák kölcsönhatásait az őskortól napjainkig. A múzeum kiállítási terei nyolcezer-hatszáz négyzetméter felületűek, ebből hatezer-négyszáz négyzetméteren találhatóak a múzeum képtárai, kétezer négyzetmétert tartanak fenn az időszaki kiállításoknak, és kétszáz négyzetmétert egy gyermekek számára berendezett múzeumnak. Az ötvenöt fehér, arab óvárosok ihlette Louvre Abu Dhabi a Közel-Keletről származó antik műkincseket és antik tárgyakat is bemutat. A múzeum nagyrészét egy száznyolcvan méter átmérőjű kupola fedi, árnyékot biztosítva, és csökkentve az energiafogyasztást.
Ez is érdekelhet:
Szombaton nyit a Louvre új múzeuma Abu-Dzabiban. Múzeumfranchise? Kultúrateremtés? Politikai manőver? Biznisz?
(Fotók: Jaksa Bálint)
múzeum | jaksa bálint | fotó | sivatag | abu dzabi | louvre
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!