A légi közlekedés a globális felmelegedést előidéző kibocsátások csekély, de egyre növekvő részét teszi ki. Ennek körülbelül kétharmada pedig nem a szén-dioxidból származik, hanem a motorból érkező más kibocsátásokból, például vízgőzéből és nitrogén-oxidéból.
Ennek a kibocsátásnak a leglátványosabb nyoma a repülők mögött megjelenő kondenzcsík. Ez akkor keletkezik, amikor a vízgőz és korom hideg és nedves körülmények közé érkezik, és melegítő hatást fejt ki erre a közegre azzal, hogy elnyeli a sugárzást. Ez a hatás a légi közlekedési szén-dioxid-kibocsátás körülbelül felének felel meg.
A holland Delfti Műszaki Egyetem kutatói most azt vizsgálták, hogy hogyan változtatná meg a kondenzcsík-képződést az, ha a repülők alacsonyabban, vagyis kevésbé melegebb légköri körülmények között haladnának. (A kondenzcsík rendszerint tíz- és tizenháromezer méteres magasság között képződik.)
A szakemberek modellezték, hogy hogyan kellene változtatni a repüléi útvonalakon, ha elejét akarják venni a kondenzcsíkoknak. Ehhez nagyjából hatmillió repülőút adatait használták fel az időjárási ballonok globális hálózatának hőmérsékletre és páratartalomra vonatkozó méréseivel együtt.
Azt találták, hogy a járatok mintegy felének elég lett volna körülbelül hatszáz méterrel alacsonyabban repülnie ahhoz, hogy ne képezzen kondenzcsíkot.
Egy-egy ilyen magasságváltás pedig meglehetősen gyakran előfordul az utak során, és csak egy kevés plusz üzemanyagot igényel, miközben csekély mértékű közlekedési problémát okozna.
Néhány légitársaság egyébként már most is szeretne szabadulni a kondenzcsíktól, az American Airlines-nak például hetven tesztútvonalon sikerült a felére csökkentenie a ezek mennyiségét. Az Etihad új projektje során időjárási modellek segítségével alakít ki kondenzcsíkmentes útvonalakat. A több mint száz tesztrepülés alapján a kibocsátással kapcsolatos nyereség tízszer nagyobb, mint a megnövekedett üzemanyag-szükségletből származó többletkibocsátás.
A repülésből származó kibocsátás csökkentése egyáltalán nem könnyű, ugyanakkor nem ez a legkörnyezetszennyezőbb utazási mód.
(Forrás: New Scientist, képek: Getty Images)
magasság | repülés | repülő | kondenzcsík | kutatás
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!