A skót szárazföldtől tíz mérföldre északra található, hetven különböző szigetből álló szigetcsoportot az északiak Orkneyjarnak, a skótok pedig Orkney-nak nevezik.
A több ezer éves, egészen az őskorig visszanyúló történelmű, római és viking megszállókat is látott szigetek közül manapság húsz számít lakottnak.
Földje termékeny, a szigetcsoport pedig tobzódik az élettől mind a szárazföldön, mind a tengerben; az eget madarak töltik meg, míg a fókák, a bálnák, és a vidrák a vízre tartanak igényt.
Változatos élővilág, meglepően enyhe éghajlat
A szigetcsoport jó néhány, csupán ott megtalálható egyedi fajnak ad otthont. A szigeteket körbeölelő tengerben szürke- és közönséges fókákat, valamint bálnákat és delfineket figyelhetünk meg, a part menti sziklákon olyan tengeri madarakkal találkozhatunk, mint puffinok, cickányok, fekete gémek, vagy hollók. A hínáron élő Ronaldsay-birkák eléggé egyedülállónak számítanak arrafelé.
A sziget egyébként színes virágairól is ismert, ilyen a tengeri aszter, a tengeri kankalin, a tengeri tiszavirág, a közönséges tengeri levendula és a közönséges kender.
A fák nem túl gyakoriak az Orkney-szigeteken, de a Happy Valley nevű erdőben hétszáz fa és élénk kert nő ki abból a földből, ami a múlt században még csak egy mocsaras domboldalként tengődött.
A föld elsősorban régi vörös homokkőből áll, amely metamorf kőzeteken nyugszik.
Orkney némi meglepetésre enyhe éghajlatnak örvend. A telek átlagosan négy Celsius-fokosak, míg a nyári átlaghőmérséklet 12 Celsius-fok körül mozog.
A szélsőséges időjárás-változások hiánya a területen áthaladó öböláramlatnak köszönhető, tehát az ezen a vidéken kellemesnek mondható éghajlat és a termékeny talaj a magyarázata annak, hogy a szigetek évezredek óta lakott, kényelmes és stabil otthont biztosít az ott élőknek.
Zaklatott történelem
Úgy tartják, hogy Kr. e. 3500 óta élnek emberek az Orkney-szigeteken, Skara Brae fennmaradt faluja i. e. 3100-ból származik. Több területet i. e. 2200 körül sokan elhagytak, valószínűleg azért, mert az éghajlatváltozás miatt egy időre távozni kényszerültek.
A sziget településeinek látványosabb építményei – például tornyok, kerekházak és raktárak – még a vaskorban épültek i. e. 700 körül. Nagyjából ugyanerre az időszakra tehető az Orkney-szigetek királyának „meghajlása” a Római Birodalom előtt, és bár Róma soha nem szállta meg a területet, a kereskedelem továbbra is megmaradt a szigetek és Róma között.
A Kr. u. nyolcadik és kilencedik században norvég vikingek foglalták el, és főként a Nagy-Britannia elleni portyáikhoz használták bázisként.
Az 1400-as években került vissza Skóciához és azóta is oda tartozik, annak ellenére, hogy még mindig érezhető némi norvég befolyás.
Mámorító felfedezés
Az Orkney-szigetekre eljutni nem túl nagy kihívás; légi vagy tengeri úton egyaránt viszonylag könnyedén megközelíthető.
Kirkwall például saját repülőtérrel rendelkezik, a Loganair járatokat is üzemeltet oda.
Tengeren nyilván valamivel tovább tart az odaút, ellenben számos komprendszer lehetővé teszi, hogy motorkerékpárt vagy autót is magunkkal vigyünk. Nincs annál felszabadítóbb érzés, mint motorral vagy autóval bejárni és felfedezni Skócia egyik legkülönlegesebb vidékét.
Zöldellő völgyek, havas csúcsok, kristálytiszta vizű patakok, tiszteletet parancsoló várkastélyok és skót duda. Körülbelül így jellemeznénk Skóciát, ahol rengeteg látnivaló várja a látogatót. Mutatunk kapásból ötöt!
(Forrás: The Travel, fotók: Getty Images)
hely | szigetek | történelem | orkney | utazás
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!