A skót szárazföldtől tíz mérföldre északra található, hetven különböző szigetből álló szigetcsoportot az északiak Orkneyjarnak, a skótok pedig Orkney-nak nevezik.
A több ezer éves, egészen az őskorig visszanyúló történelmű, római és viking megszállókat is látott szigetek közül manapság húsz számít lakottnak.
Földje termékeny, a szigetcsoport pedig tobzódik az élettől mind a szárazföldön, mind a tengerben; az eget madarak töltik meg, míg a fókák, a bálnák, és a vidrák a vízre tartanak igényt.
Változatos élővilág, meglepően enyhe éghajlat
A szigetcsoport jó néhány, csupán ott megtalálható egyedi fajnak ad otthont. A szigeteket körbeölelő tengerben szürke- és közönséges fókákat, valamint bálnákat és delfineket figyelhetünk meg, a part menti sziklákon olyan tengeri madarakkal találkozhatunk, mint puffinok, cickányok, fekete gémek, vagy hollók. A hínáron élő Ronaldsay-birkák eléggé egyedülállónak számítanak arrafelé.
A sziget egyébként színes virágairól is ismert, ilyen a tengeri aszter, a tengeri kankalin, a tengeri tiszavirág, a közönséges tengeri levendula és a közönséges kender.
A fák nem túl gyakoriak az Orkney-szigeteken, de a Happy Valley nevű erdőben hétszáz fa és élénk kert nő ki abból a földből, ami a múlt században még csak egy mocsaras domboldalként tengődött.
A föld elsősorban régi vörös homokkőből áll, amely metamorf kőzeteken nyugszik.
Orkney némi meglepetésre enyhe éghajlatnak örvend. A telek átlagosan négy Celsius-fokosak, míg a nyári átlaghőmérséklet 12 Celsius-fok körül mozog.
A szélsőséges időjárás-változások hiánya a területen áthaladó öböláramlatnak köszönhető, tehát az ezen a vidéken kellemesnek mondható éghajlat és a termékeny talaj a magyarázata annak, hogy a szigetek évezredek óta lakott, kényelmes és stabil otthont biztosít az ott élőknek.
Zaklatott történelem
Úgy tartják, hogy Kr. e. 3500 óta élnek emberek az Orkney-szigeteken, Skara Brae fennmaradt faluja i. e. 3100-ból származik. Több területet i. e. 2200 körül sokan elhagytak, valószínűleg azért, mert az éghajlatváltozás miatt egy időre távozni kényszerültek.
A sziget településeinek látványosabb építményei – például tornyok, kerekházak és raktárak – még a vaskorban épültek i. e. 700 körül. Nagyjából ugyanerre az időszakra tehető az Orkney-szigetek királyának „meghajlása” a Római Birodalom előtt, és bár Róma soha nem szállta meg a területet, a kereskedelem továbbra is megmaradt a szigetek és Róma között.
A Kr. u. nyolcadik és kilencedik században norvég vikingek foglalták el, és főként a Nagy-Britannia elleni portyáikhoz használták bázisként.
Az 1400-as években került vissza Skóciához és azóta is oda tartozik, annak ellenére, hogy még mindig érezhető némi norvég befolyás.
Mámorító felfedezés
Az Orkney-szigetekre eljutni nem túl nagy kihívás; légi vagy tengeri úton egyaránt viszonylag könnyedén megközelíthető.
Kirkwall például saját repülőtérrel rendelkezik, a Loganair járatokat is üzemeltet oda.
Tengeren nyilván valamivel tovább tart az odaút, ellenben számos komprendszer lehetővé teszi, hogy motorkerékpárt vagy autót is magunkkal vigyünk. Nincs annál felszabadítóbb érzés, mint motorral vagy autóval bejárni és felfedezni Skócia egyik legkülönlegesebb vidékét.
Zöldellő völgyek, havas csúcsok, kristálytiszta vizű patakok, tiszteletet parancsoló várkastélyok és skót duda. Körülbelül így jellemeznénk Skóciát, ahol rengeteg látnivaló várja a látogatót. Mutatunk kapásból ötöt!
(Forrás: The Travel, fotók: Getty Images)
különleges | történelem | tipp | utazás | orkney
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!