Történelme nagyjából 30 ezer évre nyúlik vissza.
Hihetetlen, de igaz: palacsintát már 30 ezer évvel ezelőtt is készítettek, és az egyik legfontosabb ételnek tekintették az ősemberek.
Történelme a kőkorszakig nyúlik vissza, a bizonyítékok pedig nem megkövesedett palacsintadarabokból vagy barlangrajzokból származnak, hanem egyenesen a jégember, Ötzi gyomrából. Persze további leleteket is feltártak, amelyek között a kezdetleges palacsintához használt eszközök is megtalálhatók.
Ötzi maradványait még 1991-ben tárták fel az Olasz Alpokban, akkor derült ki, hogy a nolitikumban élő ősemberek valamilyen lepénykenyeret süthettek. A búza és a szénmaradványok arra engedtek következtetni, hogy az ételt nyílt tűzön sütötték. Mivel Ötzi gyomrában a maradványai fellelhetők voltak, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a palacsinta gyakran fogyasztott ételnek számított.
Az őskori palacsinták természetesen nem olyanok voltak, mint a maiak, hanem ízvilágukban sokkal szerényebbek, melyeket elsőként felforrósított, lapos szikladarabon süthették meg. Az elkészítéséhez használtak olyan eszközöket is, amelyek segítségével a búzát vagy más magokat porrá őrölhették, illetve vizet adagolhattak hozzá.
A mindössze két alapanyagot tartalmazó, gabonaőrleményből és vízből készült lepényszerű étel a túlélést jelenthette azokban az időkben, amikor a vadászatok kudarccal végződtek.
Később az ókori görögök és a rómaiak is szívesen fogyasztották a palacsinta akkori változatát. Míg előbbiek általában mézzel ízesítették, addig a rómaiak már juharszirupot is használtak.
A 15. században a királyi palotákban gyakran rózsavízzel, sherryvel, fűszerekkel és almával ízesítették, az Egyesült Államokba pedig a korai telepesek vitték el a receptjét. Akkoriban kukoricadarából és hajdinából készítették, így sokkal rusztikusabb, kiadósabb főétellé válhatott.
A palacsinta ma már világszerte az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb étel, amit valóban milliónyi módon el lehet készíteni.
Az első magyar nyelvű receptjét egy erdélyi fejedelem főszakácsa által írt szakácskönyv tartalmazza.
Édes napok
Délutáni kávézáshoz és teázáshoz el sem tudunk képzelni jobb kísérőt, mint egy roppanós tésztával és fantasztikusan lágy krémmel készült mille-feuille. Annak ellenére, hogy a desszert elkészítése ránézésre rendkívül bonyolult, ha a tésztát lecseréljük előre csomagolt, leveles változatra, máris nyert ügyünk van. Itt ütős variációkat mutatunk a franciák kedvenc pitéjére, a torták királynőjét pedig így készítsd el!
(Fotók: Pixabay)
történelem | palacsinta | nagy sztori | gasztronómia | gasztrotörténelem
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
A limitált champagne-ritkaság, ami felkavarhatja a piacot és a gyűjtők egyik kedvence lehet
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
Budapest is megkapta a világszínvonalú Nobu-élményt – Ilyen lett a megújult étterem
5 zseniális snack meccsnézéshez
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!