Egy olaszországi trip legjobb pillanatai közé tartozhat, amikor kipróbálunk valamilyen klasszikus talján fogást egy hangulatos kis étteremben. Kivéve persze abban a szerencsétlen esetben, ha rosszul választunk helyet, mert az alapjaiban rombolhatja szét az élményt. Segítünk ezt elkerülni.
A konkurenciaharc miatt a gyönyörű, ámde túlságosan turistás olaszországi helyek a túlélésért küzdenek, miközben olykor a minőséget feláldozva kell odafigyelniük a külföldiek ízlésére – éppen ezért gyakran arra a feltételezésre építenek, hogy a turisták úgyse veszik észre a különbséget.
A legrosszabbul akkor végződik a történet, ha a vendégek vagy azt hiszik, hogy "autentikus" olasz gasztroélményt pipálhattak ki, vagy azt, hogy az "igazi" olasz étel valójában nem is olyan nagy szám.
Adunk néhány hasznos tanácsot a kellemetlen helyzetek kikerülésére.
Amikor egy étterem biztosan turistacsapda
- Az étlapot több nyelven írják, és az országok zászlajaival párosítják
Ennyi erővel akár egy neonfelirat is villoghatna a bejárat fölött: "Itt egyél, külföldi!"A fordítások nem túl pontosak, egyenesen mintha a Google translate-ból másolták volna be a szöveget a menüre ellenőrzés nélkül.
Olaszországban nem mindig és mindenhol találni tisztességes angol fordítást, ami sehol sem annyira frusztráló, mint egy étlapon.
- 17 órakor nyit a hely
Mivel az olaszok általában este nyolc órától vacsoráznak, így eszükbe sem jut korábban nekikezdeni.
Ha az étterem este nyolcat megelőzően szolgál fel vacsorát (vagy 13 óra előtt ebédet), akkor egészen biztosan a turisták rutinját szolgálja ki.
- Olyan ételeket kínál, amelyek nem jellemzőek a régióra
Ezt nehéz észrevennie annak, aki nem jártas a regionális olasz konyhában, de árulkodó jel, ha egy étterem azt feltételezi, hogy a turisták szerint minden itáliai étel egyforma. Az olasz ételek a különböző régiókban ugyanis nagymértékben eltérnek egymástól.
Lehetetlen felsorolni a több ezer regionális fogást, de párat azért jó tudni: a pesto Genovából származik, míg a pasta all'amatriciana, a cacio e pepe és az alla carbonara Rómából. Nápoly a pizza, a spagetti alla puttanesca és a sfogliatelle szülőhelye, míg Firenze a Fiorentina-steakről híres.
Bologna klasszikus tésztaétele nem a bolognai spagetti (amit Olaszországban a nálunk kedvelt formában nem is ismernek...), hanem a tagliatelle al ragù.
Milánóban a risotto alla Milanesét és az ossobucót, Velencében a cicchettit (velencei stílusú tapas) érdemes kipróbálni.
- Valaki az utcán integetve hívogat
"Lépj közelebb, turista! Túlárazott, túlfőtt spagetti és húsgombóc, erre!"
Ha olyan étterem mellett megyünk el, melynek utcára kihelyezett megbízottja túlságosan is buzgón integet befelé, akkor a helyet nagy valószínűséggel a turistáknak és az ő ízlésviláguknak rakták össze.
Amikor egy étterem vélhetően turistacsapda
- A hely minősítése kint figyel az ablakban
"Utazási oldal által tesztelt, turisták által jóváhagyott". Természetesen az utazási oldalakon is találni kiváló olasz éttermeket, de gondoljunk csak bele: használtuk már valaha az ilyen oldalakat arra, hogy éttermet keressünk a szülővárosunkban vagy a lakóhelyünkon? Ugye.
- Közel van a nevezetességekhez
Minél közelebb található egy étterem egy híres látnivalóhoz, annál valószínűbb, hogy a turistákat célozza meg.
Még ha hivatalosan nincs is így, az árak szinte biztosan tükrözni fogják az elhelyezkedését.
- Ülnek odabent olaszok?
Sokszor hallottuk már, hogy egy idegen városban oda kell menni, ahol a helyiek esznek. Remek alapszabály ugyan, de az olaszok is lehetnek turisták a saját hazájukban.
Az olasz turistákat kiszolgáló éttermeket könnyű felismerni az elöl lévő táblákról, melyeken az utcában megtalálható többi étterem étlapjával megegyező feliratozású étlapokat találni. Ezek általában a régió "sztárételeit" kínálják, amiket az olaszok keresnek. Hagyományos itáliai fogásokról beszélünk.
(Nem érdemes egyébként csak úgy l'art pour l'art sétálgatni egy itáliai városban, azt feltételezve, hogy minden olasz étterem úgyis csodálatos. Ajánlott utazás előtt rákeresni az adott település legjobb éttermeire és aztán két-három nappal a tervezett látogatást megelőzen asztalt foglalni leginkább a sűrűn látogatott régiókban, mint Toszkána vagy az Amalfi-part).
Óvatosan a borravalóval
Néha a felszolgálók szemtelenül utalnak arra, hogy borravalót kellene adni; vagy egészen konkrétan rákérdeznek, vagy egy extra üres helyre mutatnak a számlán. Olaszországban nincs kötelező borravaló-kultúra, mint az mondjuk Egyesült Államokban. Az olaszok esetleg adnak egy eurót, ha akad némi aprójuk a zsebben, vagy ha a pincér különösen jól teljesített.
Ha úgy érezzük, hogy túlságosan is nyomást gyakorolnak ránk, bátran álljunk ellen, és tartogassuk a pluszérméket inkább egy vacsora utáni gelatóra.
A végtelen fehér homokmezőktől a drámai sziklafalakig Olaszországban minden ízlésnek megfelelő strandból lehet válogatni. A több mint 7500 kilométer hosszan elnyúló partszakaszok közül azonban nem könnyű kiválasztani a legjobbat. Segítünk.
(Forrás: Fodors, fotók: Getty Images, Unsplash)
éttermek | turistacsapda | gyanú | elkerülés | olaszország
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!