Sarki fény, rénszarvasok bőgése, végtelen, örökzöld fenyőerdők és mélykék tavak. Ez Lappföld, ahol a hosszú utakon autózva biztosan több rénszarvassal találkozunk majd, mint emberrel.
Rovaniemit sokan a Mikulás lakóhelyeként ismerik, de ez a legkevésbé érdekes ebben a finn városban, amely Lappföld központja, és az Északi-sarkkörön fekszik. Már a repülőről szemlélve feltűnik, mennyire más a táj, mint amihez hozzá vagyunk szokva. Érkezhetünk Kittilä kis repterére is, Rovaniemitől százötven kilométerre északra. Ősszel és télen talán a legszebb, a híres ruska (indián nyár lappi nyelven) szezon ekkor veszi kezdetét.
Sárga és vörös az erdő, amit a sötétkék tavak mintázata tör meg. Összesen 188 ezer.
Ennél jócskán több van, de bizonyos méret alatt nem nevezik tónak a vizeket. Méghogy az ezer tó országa lenne Finnország!
Rovaniemiben érdemes autót bérelni és azzal indulni északra. Lappföldön óriási távolságokat autózunk, valójában alig van forgalom, arra viszont nagyon kell figyelni, hogy időben tankoljunk, a benzinkutak ugyanis jelentős távolságra vannak egymástól, és télen a mínusz harmincban üzemanyag nélkül maradni nem kellemes.
Rovaniemiből célszerű Muonióba autózni, amely Lappföld egyik pici városa. Ha igazi finn életérzére vágyunk, foglaljunk egy kis mökkit, azaz vízparti faházikót! Garantált a csend, mert szomszédunk sem lesz, pusztán annyi a dolgunk, hogy befűtsük a szaunát, ami minden kisházhoz tartozik, és aztán élvezzük a csendet.
A szauna után megmártózhatunk a ház melletti tóban, és éjjel az északi fény bámulása mellett iszogathatunk még egy jó pohár áfonyabort.
Vagy akár csónakázhatunk is a ház előtti tavon a házikókhoz tartozó színes csónakokkal, és így élvezhetjük a naplementét vagy a napfelkeltét a párás tófelszínen – már ha van, mert azt ne felejtsük el, hogy arrafelé januárban mindössze fél órát tart a nappal. A bevásárlást is meg kell oldani, mert a legközelebbi bolt harminöt kilométerre található. Ez persze egyáltalán nem meglepő annak tükrében, hogy a szomszédos faluban mindösszesen huszonöten élnek. Finnország, és azonbelül Lappföld a föld egyik leggyérebben lakott vidéke, ahol kevesebb mint két fő él átlagosan egy négyzetkilométeren, talán épp ez teszi a vidéket annyira vaddá és romantikussá.
Az északi fényt elkapni annyira nem könnyű, én legalább három különböző, sarki fényre szakosodott előrejelző applikációt töltöttem le, és azokat nézegetve sem lehet benne biztos az ember, hogy meglátja a misztikus, leginkább zöld, de néha a szivárvány összes színében pompázó, égen táncoló fényeket. Legjobb megoldás tehát kockáztatni, és ha tiszta az éj, éjjel tizenegy és hajnal között bámulni az eget. Ha nem akarunk rizikózni, az északi fény fotózására szakosodott temérdek iroda egyikét érdemes választani, amelyek szafarikat szerveznek, és elszállítanak arra a helyre, ahol a legvalószínűbb, hogy látni fogjuk. A sarki fény kergetésére a legmegfelelőbb időszak a késő ősz vagy a kora tavasz.
Muonióból vegyük Hetta felé az irányt, az a legközelebbi város. Ha elmegyünk a turisztikai központba, tíz euróért kézbe kaphatjuk a Pallas-Yllästunturi park bejáratának kulcsát, és beautózhatunk a Nemzeti Parkba. Ott fantasztikus tájon és ösvényeken túrázhatunk egész nap, sőt, több napon át is, mert a parkban lévő menedékházakban vagy sátorban meg is szállhatunk, és az északi fényt arrafelé biztosan fényszennyezés nélkül élvezhetjük. Kék és vörösáfonya temérdek mennyiségben terem a parkban: nyugodtan együnk belőle, amennyi jólesik, de elvinni nem lehet a gyümölcsből.
Onnan induljunk Lappföld legészakibb csücskébe, azaz Kilpisjärvibe! Ez Finnország, Norvégia és Svédország hármashatárán fekszik. Ha felmászunk a Saana tetejére, ellátunk Norvégiába és Svédországba is. Sőt, a hegy tövében pici faházakat is bérelhetünk, de számos túraútvonal mentén is kivehetünk egyet. Ha nyáron vagy szeptemberben érkezünk, a túrázás mellett érdemes csónakkal horgászni, és helikopterrel vagy repülőgéppel túrára indulni. A Halti nevű hegy csúcsa Finnország legmagasabb pontja, egészen 1324 méterig nyúlik, és egy fantasztikus túraútvonal számos faházikóval, ahol meg is lehet szállni.
Ott szinte napokig lehet úgy túrázni, hogy nem találkozunk másik vándorral. Mármint emberrel, mert az szinte biztosra vehető, hogy jó néhány vadállattal akadunk össze.
Mind barátságos, bár előfordul medve, farkas és hiúz is, de a helyiek azt mondják, nagyon szerencsés az, aki összetalálkozik egy-egy példánnyal. Az biztos, hogy ez a föld a természetfotósok álma. Én csak rénszarvasokkal találkoztam, de abból rengeteg keresztezte az utam.
Kilpisjärviból érdemes még északkeletre, Inariba utazni: Lappföld legnagyobb tavának partján áll, és a legfontosabb számi városka. A számik, vagyis a lappok a terület bennszülött lakói. Ajánlatos őket számiknak hívni, mert a lapp nevet nem kedvelik. Renée Zellweger színésznő is számi származású, úgyhogy ne lappozzuk le, ha összefutunk vele!
Lappföldön az ember lassan él, persze mi mást lehetne tenni a mínuszokban és az év nagy részét uraló sötétségben? Szaunázni, enni-inni, horgászni és elmélyedni a friss, életteli természetben, mélykék tavakban, a színes vénasszonyok nyarában, a végtelen, hófedte tundrában és a békésen legelő rénszarvasok látványában.
A lapp konyha különleges, egyszerű és nagyon finom, hal, hús, erdei gyümölcsök és gombák adják az alapját. A lazac íze – nem meglepő talán – annyira más, mint amihez hozzászoktunk. Talán azért, mert tóból fogják a vadlazacot. A rénszarvas húsa a frissen szedett áfonyából főzött szósszal az igazi, erdei gombát illik hozzá rendelni.
Lappföld kétségkívül vad és csendes vidék, de korántsem monoton. Ha lelassulunk hozzá, megértjük, mennyire gazdag élményekkel ajándékozhat meg.
Ez is érdekelhet:
(A szerző fotói.)
szauna | hegyek | konyha | finnország | utazás | lappföld
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!