Meglepően sikeres lett Oslo hirdetése, amin egy savanyú figura végig morog a városra. A vírusvideó tökéletes görbe tükör a tömegturizmusból kiábránduló Európában, és a legjobb időzítéssel rezonál a változóban lévő utazási trendekre.
Húszmillióan látták már a Visit Oslo konvenciókkal szembemenő hirdetését, amelyben egy életunt, savanyú oslói figura bemutatja a városát. Semmivel sem elégedett, mindenre van egy megjegyzése. „Megéri egyáltalán megnézni egy múzeumot, ami előtt nem kell órákig sorban állni?” – így fanyalog magában, morgolódva olyasmiken, hogy csak úgy elsétálhatsz az egyik városrészből a másikba, és eközben paradox módon bemutatja a norvég főváros hangulatát és nevezetességeit.
Távolról sem egy hagyományos hirdetés, mégis telitalálat. Már a címe is: „Város ez egyáltalán?” A június végén bemutatott, nem egészen kétperces videót húszmillióan látták a város turisztikai szakembereinek nagy örömére.
Pedig – írja a BBC elemzése – a sikerre számítani lehetett. Idén nyáron a tömegturizmus kiábrándító kísérőjelenségei bekerültek a mainstream témák közé – és főként maguk a turisták is kezdenek ráunni a jól bejáratott utakra.
Sokan már nem akarnak ugyanoda menni, ugyanazt megnézni, ugyanúgy lefotózni és ugyanúgy posztolni, mint mindenki más.
A helyiek meg pláne nem akarják ezt. Hosszan sorolhatnánk a tiltakozás jeleit a barcelonai vizipisztolyos tiltakozástól a mallorcai húszezres tüntetésen át az „Ölj meg egy turistát!” feliratig. Velence, Amszterdam és már Montenegró is intézkedéseket tesz a túlturizmus ellen.
Oslóban viszont másmilyen látogatókra gondolnak.
A filmet rendező, és a forgatókönyvét író August Jorfaldnak a barátnőjével töltött párizsi nyaralás adta az ötletet. Mielőtt elindultak otthonról, azt mondta neki, egyetlen célja van: „Az utazás sikeres lesz, ha nem látom az Eiffel-tornyot.”
Nem nehéz belelátni a most 30 éves Jorfaldot a kisfilm 31 éves narrátorába, Halfdanba. Ahogy sok más embert is, elsősorban a fiatalokat, akik – Jorfald szavaival – nem akarnak ugyanolyan vakációt, mint a szüleik, azaz nem a turistákra szabott élményeket keresik:
„Nem akarok egy Disney világot. Inkább állnék valakinek a konyhájában, és bort innék egy tejesüvegből.”
Szerinte senkinek nem izgalmas a pisai Ferde toronynál vagy az izlandi Kék lagunában fotózni, ez „egy kicsit lejárt, unalmassá vált. Belefáradtak az emberek.”
Mit akarnak helyette az utazók? Hitelességet. Szép szó, de nehéz definiálni. Még úgy sem, hogy a jelenség nem igazán új, felbukkan például Elena Paschinger blogger és publicista 2015-ös könyvében (The Creative Traveler's Handbook, A kreatív utazó kézikönyve), ahol a szerző úgy hívja: életnézés városnézés helyett (life-seeing instead of sightseeing – egy újabb angol fordulat, amire jó lenne frappáns magyar megfelelő).
Az osztrák szerző arra lett figyelmes az utazásai során, hogy a nagyvilágban még az olyan hétköznapi tevékenységek is érdekesek, mint a bevásárlás, tömegközlekedéssel utazni vagy a helyi családok kedvenc parkjában időzni.
„Mindig kerültem a turistacsapdákat – írta –, és oda mentem, ahol a helyiek élete zajlik. Talán kicsit földhözragadtnak hangzik, egy idegen kultúrában mégis nagyon izgalmas.”
Hasonló húrokat penget Oslo hirdetése is.
Lauren A. Siegel, aki a londoni Greenwichi Egyetemen oktat turisztikát „zseniálisnak és trendinek” nevezte a videót, ami megszólítja az online életből kiábrándult nézőket. Amondó, hogy a Z generációs turisták, akik a közösségi médiával nőttek fel, kifejezetten kíváncsiak, milyen nélküle utazni, mert „a generációk változnak, és az emberek valahogy már túl vannak rajta.” Azaz elkezdtük felismerni, hogyan befolyásolja az utazási élményt a közösségi média: „Csillogóbb, nem igazán reális képet fest a helyekről, és elválasztja az utazót a körülötte lévő kultúrától. Egy falat von a hely és közéd, ha állandóan a telefonodat nyomkodod.”
Ha ezt el tudjuk engedni, az megváltoztathatja az utazást, ismét észrevesszük mindazt, ami körülöttünk van, az elmúlt időkben elvesztett lehetőségeket.
Bécs már 2018-ban felfigyelt a trendre, és „Insta-fásultságot” emlegetett a kampányban, amelyben a telefonjuk letevésére, és a nyaralás „unhashtagelésére” buzdította az oda látogatókat.
„Felfigyeltünk arra, hogy a belvárosba látogató turisták kezdenek megváltozni – mondja Helena Steinhart, a Bécsi Turisztikai Hivatal szóvivője, aki dolgozott a kampányban. – Idejöttek, rohantak egyik helyről a másikra, közben videókat és fotókat készítettek, amin jól akartak kinézni. Úgy tűnt, folyamatosan sietnek és stresszesek, noha vakáción vannak.”
„Enjoy Vienna. Not #Vienna”,
azaz „élvezd Bécset. Ne #Bécset”, hangzott a szlogen a kampányban, ami a turistákat más városrészekbe terelte, távol a híres múzeumoktól és palotáktól. Néhány hete Steinhart egy kollégájától megkapta a Visit Oslo videójának linkjét, megjegyezve, hogy az mennyire visszhangozza Bécsben évekkel korábban felvetett témákat. „Talán túl korán jöttünk ki vele” – töprengett Steinhart. Ezzel együtt csak dicsérni tudja a norvég hirdetést: „Csodálatos munka. Vicces és kedves, és nagyon jól kivitelezett.”
Az éppen csak egymilliós Oslo, ami hajlamos magát Koppenhága és Stockholm kisöccsének tartani, élvezi a videó sikerét, noha meg is lepte. „Kicsit vakarjuk a fejünket – mondja Anne-Signe Fagereng, a Visit Oslo marketingigazgatója.
– Nem voltunk teljesen biztosak abban, mennyire lesznek vevők erre a humorra."
Szerinte a túlturizmus miatt talált be ennyire a kampány. Mint mindenki, aki jártas az iparágban, ő is látja, mennyire szenved Barcelona, Velence vagy Amszterdam az emberáradattól – mégsem tart attól, hogy a vírusvideó miatt ellepik majd a norvég fővárost a látogatók.
„Nem hiszem, hogy ez a videó egyik napról a másikra megváltoztatja majd a dolgokat” – mondja egyetértően Jorfald, aki egyelőre csak örül a szülővárosa iránti érdeklődésnek. Hagyományosan ugyanis a Norvégiába utazók csak egy rövid megállót iktatnak be Oslóban, mielőtt továbbmennek vidékre: „Eljönnek Oslóba, aztán már mennek is, ami szomorú. Maradniuk kellene még egy kicsit.”
(Forrás: BBC, fotó: Unsplash)
nagy sztori | turizmus | utazás | oslo | norvégia
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!