Idén a tömegturizmus mértéke átlépett egy határt, amivel bekerült a mainstream témák közé. Különösen súlyos a helyzet Európában, ahol számos országot/várost érint a probléma – ám még így is vannak helyek, ahol kifejezetten várják a turistákat, nem mellesleg van is miért menni. Mutatunk most négyet.
Talán nem korai 2024-et a túlturizmus évének nevezni: hosszan sorolhatnánk a tiltakozás jeleit a barcelonai vizipisztolyos tiltakozástól a mallorcai húszezres tüntetésen át az „Ölj meg egy turistát!” feliratig. Velence, Amszterdam és már Montenegró is intézkedéseket tesz a túlturizmus ellen.
Ellenpéldának a Visit Oslo humoros, bájosan gúnyos hirdetését hozhatjuk fel, olyan beszólásokkal, mint a „Megéri egyáltalán megnézni egy múzeumot, ami előtt nem kell órákig sorban állni?”
Vagy éppen ezt az összeállítást, ahol bemutatunk négy, a turistákat kifejezetten váró országot, melyek mindegyike potenciális úti cél egy európai turista számára.
Grönland
November végén nemzetközi repülőteret kapott Grönland fővárosa, Nuuk, ahonnan a dániai Koppenhágába és az izlandi Keflavikba indulnak majd járatok. Ez az első nemzetközi repülőtér a dán fennhatóság alá tartozó szigeten. Nem mellékesen a United Airlines 2025 nyarán közvetlen járatokat indít New Yorkba.
Nuuk új reptere mellett további kettő épül majd a következő két évben, hogy felpörgesse a szigetre irányuló turizmust. A második nemzetközi repülőtér Ilulissatban nyílik meg, ahonnan felfedezhetjük majd a Nuuktól mintegy 560 km-re északra lévő jéghegyeket, a harmadikat pedig Qaqortoqban, Grönland déli részének legnagyobb városában adják majd át.
Grönland kétféle szakágra összpontosít:
- a kalandturizmusra, sziklamászással, bálnalessel, jégtakaró kempinggel;
- és az egész éves turizmusra, azon belül a fényszennyezés-mentes éjszaki égbolt, illetve az északi fények megfigyelésére.
A turizmus segíthet, hogy a helyieknek egész évben jusson munka, amihez a holtszezonban is menni kell, vagyis télen, amikor alig süt a nap, és a hőmérséklet akár -50 Celsius-fokra süllyedhet. De Grönland éppen ezért nyitott meg iglukat és hasonló helyeket: erényt kovácsol az adottságaiból.
Azért nem kell teljesen megijedni, hogy a szigetet hangyaként lepik el a turisták: a Visit Nook azon dolgozik, hogy „megfelelő” látogatók érkezzenek a szigetre, és kontrolláltan, azaz olyan mennyiségben, ami még fenntartható, és mind a helyi közösség, mind a látogatók számára előnyös.
Marokkó
Marokkó már a 2030-as focivébére készül, és nemcsak a pályán (sőt, egyelőre elsősorban nem ott): hotelek és utak épülnek, hogy több utazót fogadhassanak már a nagy esemény előtt is. A Spanyolországgal és Portugáliával közös torna idejére Marokkó megduplázná a fogadott turisták számát, a cél az évi 26 millió látogató.
Becslések szerint az országnak legalább százezer plusz ágyra lesz szüksége a vb idején, a nemzetközi szállodaláncok pedig nem hezitálnak új szálláshelyeket nyitni országszerte, illetve sok hotel újra kinyit a tavalyi pusztító földrengés után.
Barbara Podbial, aki húsz éve vezet egy Marokkóra specializált utazási irodát, szerint a turizmus alapvetően pozitív hatást gyakorolt Márrakeshre: „Tisztábbak az utcák, biztonságosak is, és már próbálnak meg mindenfélét rád tukmálni. Viszont a fapados járatok elterjedése óta nagy a tömeg is.”
Márrakesh nem lesz csendesebb, viszont a focivébé ráirányíthatja a figyelmet olyan, még kevésbé sűrű városokra, mint Casablanca, Agadir, Fez, Rabat és a képen látható Tangier.
Barbara a fentiek közül Fezt, Marokkó kulturális fővárosát ajánlja, ahol a világ legnagyobb medinája található, és ahol még nem hemzsegnek a turisták. Szintén ajánlja a „kis Márrakeshnek” becézett, Agadir melletti Taroudant felkeresését is, de ugyancsak érdekes lehet az Agadir melletti Taghazout halászfalu is, homokos stranddal és szörfözési lehetőséggel.
Nyerő taktika lehet a nagyvárosokat bázisnak használni a közeli, kevésbé látogatott és autentikus helyek felfedezéséhez.
Szerbia
Déli szomszédunkat a BBC ajánlotta, Magyarországon pedig pole pozícióban vagyunk az alaposabb megismeréséhez. Míg a szomszédos Dubrovnik fuldoklik a turizmustól, Szerbia egyértelműen a fenntartható fejlődésre összpontosít: a Globális Fenntartható Turisztikai Tanáccsal együttműködve a tömegturizmus helyett érzékenyebb, kultúraorientáltabb utazóknak dolgoz ki lehetőségeket.
Megváltozott az ország turisztikai stratégiája is: már nem a városi élmények – mint a képen látható Belgrád – állnak a középpontban, hanem a hegyvidéki és falusi turizmus, valamint a fürdő- és wellness-kínálat, köszönhetően a felismerésnek, hogy a turizmus elősegítheti a vidék diverzifikálását és a helyi gazdaságok fejlesztését.
„Szerbiában az emberek számára pozitív csengésű a >turista< szó – mondja George Colvin-Slee, a Cox & Kings szerbiai szaktanácsadója. – Több embert utaztatunk Albániába és Boszniába, de vannak igazán lenyűgöző helyek Szerbiában is.”
A hegyekben síelni és túrázni lehet, fejlődik az ökoturizmus, forrásvizek, madárfigyelő állomások vannak, és míg a kirándulók bejárják ezeket, a helyi vállalkozások is profitálnak: tavaly húsz százalékkal nőtt a nemzetközi turizmus az országban.
Colvin-Slee a Budapesttől mindössze háromórás autóútra lévő Újvidéket (a fenti képen) ajánlja, ahol „Habsburg-örökség található, olyan csokidoboz-épületek, mint Prágában és Budapesten, turistából viszont sokkal kevesebb jut. Az ételek osztrák-magyar hatásúak, strudel és gulyás, és olyan látványosságok is vannak, mint a >Duna Gibraltárjának< becézett Péterváradi erőd.”
Georgia
Georgiának nagy tervei vannak nemcsak a turizmus, de a mozgáskorlátozottak és az egyedül utazók megnyerésére is. Az ország második legnagyobb városa, Batumi kikötőjét egy tízéves program keretében fejlesztik; a cél, hogy a turisták egyedül is bebarangolhassák az országot, ezért a tájékoztatási rendszert, a tömegközlekedést, az akadálymentesítést és a kikötőket is fejlesztik-javítják.
„A turizmus viszonylag új keletű az országban – mondja Natalie Fordham, az offbeat utakra szakosodott Wild Frontiers Georgia szakértője. – Az ország sok guide számára is friss karriert kínál, ezért sok remek, felkészült, fiatal van közöttük, akik izgatottak, hogy részesei lehetnek egy új kalandnak, remekül beszélnek angolul és megtanulnak alkalmazkodni sokféle emberhez, nem véletlenül köt velük sok utazónk barátságot.”
Számos dolog, ami Európában magától értetődő, Georgiában egyáltalán nem az, például nincs mindenhol burkolt úthálózat, de éppen ezen javíthat hosszabb távon a turizmus.
Nem meglepő módon Fordham kedvenc fővárosa Tbiliszi, az elbűvölő macskaköves utcáival, régi erődeivel, múzeumaival és még sok mással. „Aztán vannak barlangvárosok is – teszi hozzá –, szovjet építészet és történelem – itt született Sztálin –, hegyek, UNESCO világörökségi templomok és kolostorok, virágzó gasztro színtér. Legalább egy heti látnivalót kínál az ország.”
Nyilvánvalóan lehetnek más offbeat úti célok is, és a Marokkóban alkalmazott stratégia – a nagyvárosokat bázisnak használni az eldugottabb helyek felfedezésére – Európában szinte bárhol működhet, így afféle recept is lehet a tömegturizmustól megcsömörlött, de utazni azért még vágyó közönség számára.
(Forrás: BBC, fotók: GettyImages, a nyitóképen Újvidék)
nagy sztori | turizmus | marokkó | utazás | grönland
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!